1Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére.
1耶稣不定犯奸淫妇人的罪
2Jó reggel azonban ismét ott vala a templomban, és az egész nép hozzá méne; és leülvén, tanítja vala õket.
2黎明的时候，他又到圣殿去，众人都来到他那里，他就坐下教导他们。
3Az írástudók és a farizeusok pedig egy asszonyt vivének hozzá, a kit házasságtörésen kaptak vala, és a középre állítván azt,
3经学家和法利赛人带了一个行淫时被抓到的妇人来，叫她站在中间，
4Mondának néki: Mester, ez az asszony tetten kapatott, mint házasságtörõ.
4就对耶稣说：“先生，这妇人是正在犯奸淫的时候被抓到的。
5A törvényben pedig megparancsolta nékünk Mózes, hogy az ilyenek köveztessenek meg: te azért mit mondasz?
5摩西在律法上吩咐我们把这样的妇人用石头打死，你怎样说呢？”
6Ezt pedig azért mondák, hogy megkísértsék õt, hogy legyen õt mivel vádolniok. Jézus pedig lehajolván, az ujjával ír vala a földre.
6他们说这话是要试探耶稣，要找把柄来控告他。耶稣却弯下身，用指头在地上写字。
7De mikor szorgalmazva kérdezék õt, felegyenesedve monda nékik: A ki közületek nem bûnös, az vesse rá elõször a követ.
7他们不住地问耶稣，他就挺起身来，说：“你们中间谁是没有罪的，他就可以先拿起石头打她。”
8És újra lehajolván, írt vala a földre.
8于是又弯下身在地上写字。
9Azok pedig [ezt] hallván és a lelkiismeret által vádoltatván, egymásután kimenének a vénektõl kezdve mind az utolsóig; és egyedül Jézus maradt vala és az asszony a középen állva.
9他们听了这话，就从年老的开始，一个一个地都离开了，留下的只有耶稣和那个还站在那里的妇人。
10Mikor pedig Jézus felegyenesedék és senkit sem láta az asszonyon kívül, monda néki: Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?
10耶稣挺起身来，问她：“妇人，他们在哪里？没有人定你的罪吗？”
11Az pedig monda: Senki, Uram! Jézus pedig monda néki: Én sem kárhoztatlak: eredj el és többé ne vétkezzél!
11她说：“主啊！没有。”耶稣说：“我也不定你的罪。走吧，从现在起不要再犯罪了。”
12Ismét szóla azért hozzájok Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.
12耶稣是世界的光耶稣又对众人说：“我是世界的光，跟从我的，必定不在黑暗里走，却要得着生命的光。”
13Mondának azért néki a farizeusok: Te magadról teszel bizonyságot; a te bizonyságtételed nem igaz.
13法利赛人对他说：“你为自己作证，你的见证不是真实的。”
14Felele Jézus és monda nékik: Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz; mert tudom honnan jöttem és hová megyek; ti pedig nem tudjátok honnan jövök és hová megyek.
14耶稣回答：“即使我为自己作证，我的见证还是真实的，因为我知道我从哪里来，往哪里去，但你们却不知道我从哪里来，往哪里去。
15Ti test szerint ítéltek, én nem ítélek senkit.
15你们按着外貌判断人，我却不判断人。
16De ha ítélek is én, az én ítéletem igaz; mert én nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, a ki küldött engem.
16即使我判断人，我的判断也是正确的，因为我不是独自一人，而是差我来的父和我在一起。
17A ti törvényetekben is meg van pedig írva, hogy két ember bizonyságtétele igaz.
17你们的律法上也写着：‘两个人的见证才是真的。’
18Én vagyok a ki bizonyságot teszek magamról, és bizonyságot tesz rólam az Atya, a ki küldött engem.
18我为自己作证，差我来的父也为我作证。”
19Mondának azért néki: Hol van a te Atyád? Felele Jézus: Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat; ha engem ismernétek, az én Atyámat is ismernétek.
19他们问：“你的父在哪里？”耶稣回答：“你们不认识我，也不认识我的父；如果你们认识我，也就认识我的父了。”
20Ezeket a beszédeket mondá Jézus a kincstartó helyen, a mikor tanít vala a templomban; és senki sem fogta meg õt, mert még nem jött el az õ órája.
20这些话是耶稣在殿里教导人的时候，在银库的院中说的。当时没有人逮捕他，因为他的时候还没有到。
21Ismét monda azért nékik Jézus: Én elmegyek, és kerestek majd engem, és a ti bûneitekben fogtok meghalni: a hová én megyek, ti nem jöhettek oda.
21不信基督的必在罪中死亡耶稣又对他们说：“我要去了，你们要寻找我，并且要在自己的罪中死亡；我去的地方，你们不能到。”
22Mondának azért a zsidók: Avagy megöli-é magát, hogy azt mondja: A hová én megyek, ti nem jöhettek oda?
22于是犹太人说：“他说‘我去的地方，你们不能到’，难道他要自杀吗？”
23És monda nékik: Ti innét alól valók vagytok, én onnét felül való vagyok; ti e világból valók vagytok, én nem vagyok e világból való.
23耶稣说：“你们是从地上来的，我是从天上来的；你们属这世界，我却不属这世界，
24Azért mondám néktek, hogy a ti bûneitekben haltok meg: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok a ti bûneitekben.
24所以我对你们说，你们要在自己的罪中死亡；你们若不信我就是‘那一位’，就要在自己的罪中死亡。”
25Mondának azért néki: Ki vagy te? És monda nékik Jézus: A mit eleitõl fogva mondok is néktek.
25他们就问：“你是谁？”耶稣说：“我不是从起初就告诉你们吗？
26Sok beszélni és ítélni valóm van felõletek: de igaz az, a ki küldött engem; és én azokat beszélem a világnak, a miket tõle hallottam vala.
26关于你们，我有许多事要说，要判断；但那差我来的是真实的，我从他那里听见的，就告诉世人。”
27Nem vevék észre, hogy az Atyáról szól vala nékik.
27他们不明白耶稣是对他们讲论父的事。
28Monda azért nékik Jézus: Mikor felemelitek az embernek Fiát, akkor megismeritek, hogy én vagyok és semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok.
28所以耶稣说：“你们举起了人子以后，必定知道我就是‘那一位’，并且知道我不凭着自己作什么事；我说的这些话，是照着父所教导我的。
29És a ki küldött engem, én velem van. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, a melyek néki kedvesek.
29那差我来的和我同在，他没有留下我独自一人，因为我常作他喜悦的事。”
30A mikor ezeket mondá, sokan hivének õ benne.
30耶稣说这些话的时候，就有许多人信了他。
31Monda azért Jézus a benne hívõ zsidóknak: Ha ti megmaradtok az én beszédemben, bizonynyal az én tanítványaim vagytok;
31真理必使人自由于是耶稣对信了他的犹太人说：“你们若持守我的道，就真是我的门徒了；
32És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.
32你们必定认识真理，真理必定使你们自由。”
33Felelének néki: Ábrahám magva vagyunk, és nem szolgáltunk soha senkinek: mimódon mondod te, hogy szabadokká lesztek?
33他们说：“我们是亚伯拉罕的后裔，从来没有被谁奴役过，你怎么说‘你们必得自由’呢？”
34Felele nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, a ki bûnt cselekszik, szolgája a bûnnek.
34耶稣说：“我实实在在告诉你们，凡犯罪的都是罪的奴隶。
35A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad [ott] mindörökké.
35奴隶不能永远住在家里，唯有儿子才可以永远住在家里。
36Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek.
36所以， 神的儿子若使你们自由，你们就真的得自由了。
37Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok; de meg akartok engem ölni, mert az én beszédemnek nincs helye nálatok.
37我知道你们是亚伯拉罕的后裔；但你们想杀我，因为你们心里不能容纳我的道。
38Én azt beszélem, a mit az én Atyámnál láttam; ti is azt cselekszitek azért, a mit a ti atyátoknál láttatok.
38我所说的，是我在父那里看见的；但你们所作的，却是从你们的父那里听见的。”
39Felelének és mondának néki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait cselekednétek.
39魔鬼的儿女不肯听主的道他们说：“我们的祖宗是亚伯拉罕。”耶稣说：“你们若是亚伯拉罕的子孙，就必作亚伯拉罕所作的。
40Ámde meg akartok engem ölni, olyan embert, a ki az igazságot beszéltem néktek, a melyet az Istentõl hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.
40现在我把从 神那里听见的真理告诉了你们，你们竟然想杀我，这不是亚伯拉罕所作的。
41Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek. Mondának azért néki: Mi nem paráznaságból születtünk; egy atyánk van, az Isten.
41你们要作的，正是你们的父要作的。”他们说：“我们不是从淫乱生的；我们只有一位父，就是 神。”
42Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentõl származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem õ küldött engem.
42耶稣说：“如果 神是你们的父，你们就必爱我，因为我是从 神那里来的；我已经来到这里。我不是凭着自己来的，而是 神差了我来。
43Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.
43你们为什么不明白我的话呢？因为我的道你们听不进去。
44Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölõ volt kezdettõl fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen õ benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.
44你们是出于你们的父魔鬼，喜欢按着你们的父的私欲行事。他从起初就是杀人的凶手，不守真理，因为他心里没有真理。他说谎是出于本性，因为他本来就是说谎者，也是说谎的人的父。
45Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem.
45我讲真理，你们却因此不信我。
46Ki vádol engem közületek bûnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem?
46你们中间有谁能指证我有罪呢？我既然讲真理，你们为什么不信我呢？
47A ki az Istentõl van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentõl valók.
47出于 神的，就听 神的话；你们不听，因为你们不是出于 神的。”
48Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?
48亚伯拉罕以前耶稣已存在犹太人对耶稣说：“我们说你是撒玛利亚人，并且是鬼附的，不是很对吗？”
49Felele Jézus: Nincs én bennem ördög; hanem tisztelem az én Atyámat, és ti gyaláztok engem.
49耶稣回答：“我不是鬼附的。我尊敬我的父，你们却侮辱我。
50Pedig én nem keresem az én dicsõségemet: van a ki keresi és megítéli.
50我不求自己的荣耀，但有一位是为我求荣耀，并且是审判人的。
51Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké.
51我实实在在告诉你们，人若遵守我的道，必定永远不见死亡。”
52Mondának azért néki a zsidók: Most értettük meg, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is; és te azt mondod: Ha valaki megtartja az én beszédemet, nem kóstol halált örökké.
52犹太人对他说：“现在我们知道你的确是鬼附的。亚伯拉罕死了，先知们也死了，你还说‘人若遵守我的道，必定永远不尝死味’，
53Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál Ábrahámnál, a ki meghalt? A próféták is meghaltak: kinek állítod te magadat?
53难道你比我们的祖宗亚伯拉罕还大吗？他死了，先知们也死了；你把自己当作什么人呢？”
54Felele Jézus: Ha én dicsõítem magamat, az én dicsõségem semmi: az én Atyám az, a ki dicsõít engem, a kirõl ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek,
54耶稣回答：“如果我荣耀自己，我的荣耀就算不得什么；那使我得荣耀的是我的父，就是你们说是你们的 神的那一位。
55És nem ismeritek õt: de én ismerem õt; és ha azt mondom, hogy nem ismerem õt, hozzátok hasonlóvá, hazuggá leszek: de ismerem õt, és az õ beszédét megtartom.
55可是你们不认识他，我却认识他。如果我说我不认识他，我就像你们一样是说谎的；然而我认识他，也遵守他的道。
56Ábrahám a ti atyátok örvendezett, hogy meglátja az én napomat; látta is, és örült.
56你们的祖宗亚伯拉罕，因为可以看见我的日子就欢喜，既然看见了，他就很快乐。”
57Mondának azért néki a zsidók: Még ötven esztendõs nem vagy, és Ábrahámot láttad?
57犹太人对他说：“你还不到五十岁，怎会见过亚伯拉罕呢？”
58Monda nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Mielõtt Ábrahám lett, én vagyok.
58耶稣说：“我实实在在告诉你们，亚伯拉罕出生以前，我已经存在了。”
59Köveket ragadának azért, hogy reá hajigálják; Jézus pedig elrejtõzködék, és kiméne a templomból, átmenvén közöttük; és ilyen módon eltávozék.
59于是他们拿起石头要打他。耶稣却躲起来，从殿里出去了。