¹És lõn az Úrnak szava Jónáshoz, az Amittai fiához, mondván:

¹约拿违命

²Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elémbe!

²“起来！到尼尼微大城去，警告其中的居民，因为他们的恶行已经达到我面前。”

³És felkele Jónás, hogy Tarsisba szaladna az Úr elõl. Leméne azért Jáfóba, és talála ott egy hajót, a mely méne Tarsisba, és megadván a hajóbért, beszálla abba, hogy Tarsisba menne velök az Úr színe elõl.

³可是约拿却起来，要逃往他施去，躲避耶和华；他下到约帕，找到了一只要开往他施去的船；他给了钱，就上船（“上船”原文作“下船”），要和他们同往他施去，离开耶和华。

⁴Az Úr pedig nagy szelet bocsáta a tengerre, és nagy vihar lõn a tengeren, és a hajó már-már töredezik vala.

⁴海起大风但是耶和华在海上忽然刮起大风，于是海中狂风大作，船几乎要破裂了。

⁵Megfélemlének azért a hajósok és kiáltának, kiki az õ istenéhez, és a hajóban lévõ holmit a tengerbe hányák, hogy könnyítsenek magukon. Jónás pedig leméne a hajó aljába, és lefeküdt és elaludt.

⁵水手都很惧怕，各人向自己的神大声呼求；他们为了减轻船的重量，就把船上的东西拋在海里，可是约拿却下了船舱，躺着熟睡了。

⁶De hozzáméne a kormányos mester, és mondá néki: Mi lelt, te nagy alvó? Kelj fel, kiálts a te Istenedhez; hát ha gondol velünk az Isten, és nem veszünk el!

⁶船长走到他面前，对他说：“你怎么啦！睡得那么熟？快起来，求告你的　神吧！或者　神会记念我们，使我们不至于丧命！”

⁷Egymásnak pedig ezt mondák: Jertek, vessünk sorsot, hogy megtudhassuk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? És sorsot vetének, és a sors Jónásra esék.

⁷约拿受罚水手就彼此说：“来吧！让我们抽签，好知道这场灾祸临到我们，是因谁的缘故。”于是他们抽签，结果抽中了约拿。

⁸Mondák azért néki: Kérünk, beszéld el nékünk: mi miatt van rajtunk e veszedelem? Mi a te foglalkozásod és honnan jösz? Melyik a te hazád és miféle népbõl való vagy te?

⁸他们就对约拿说：“请告诉我们，这场灾祸临到我们，是因谁的缘故？你是作什么的？你从哪里来？你是哪一国的人？哪一族的人？”

⁹És monda nékik: Héber vagyok én, és az Urat, az egek Istenét félem én, a ki a tengert és a szárazt teremtette.

⁹他回答说：“我是希伯来人，我敬畏耶和华天上的　神，就是那创造海洋和陆地的。”

¹⁰És megfélemlének az emberek nagy félelemmel, és mondák néki: Mit cselekedtél? Mert megtudták azok az emberek, hogy az Úr színe elõl fut, mivelhogy elbeszélé nékik.

¹⁰众人就大大惧怕，对他说：“你为什么这样作呢？（“你为什么这样作呢？”或译：“你作的是什么呢？”）”那些人知道他躲避耶和华，原来约拿告诉了他们。

¹¹Mondák azután néki: Mit cselekedjünk veled, hogy a tenger megcsendesedjék ellenünk? Mert a tenger háborgása növekedék.

¹¹因为海浪越来越汹涌，他们又对他说：“我们该怎样处置你，才能叫海浪平静呢？”

¹²Õ pedig monda nékik: Fogjatok meg és vessetek engem a tengerbe, és megcsendesedik a tenger ellenetek; mert tudom én, hogy miattam van ez a nagy vihar rajtatok.

¹²他回答说：“你们把我抬起来，投在海里，海浪就会平静，因为我知道，这场大风暴临到你们，是为了我的缘故。”

¹³És erõlködtek azok az emberek, hogy visszajussanak a szárazra; de nem tudtak, mert a tenger háborgása növekedék ellenök.

¹³那些人虽然破浪挣扎，要把船靠岸，却是不能，因为海浪不断汹涌扑来。

¹⁴Kiáltának azért az Úrhoz, és mondák: Kérünk Uram, kérünk, ne veszszünk el ez ember lelkéért, és ne háríts reánk ártatlan vért; mert te, Uram, úgy cselekedtél, a mint akartad!

¹⁴他们就呼求耶和华，说：“耶和华啊！我们恳求你，不要因这人叫我们丧命；不要把无辜人的血归在我们身上，因为你耶和华是照自己所喜悦的行事。”

¹⁵És felragadák Jónást és beveték õt a tengerbe, és megszûnék a tenger az õ háborgásától.

¹⁵于是他们把约拿抬起来，投在海里，怒涛就平息了。

¹⁶Azok az emberek pedig nagy félelemmel félék az Urat, és áldozattal áldozának az Úrnak, és fogadásokat fogadának.

¹⁶那些人就大大敬畏耶和华，向他献祭和许愿。

¹⁷耶和华却安排了一条大鱼，把约拿吞下。约拿就在鱼腹中三日三夜。（本节在《马索拉抄本》为2:1）