¹Dávidé.

¹大卫的诗。耶和华我的磐石是应当称颂的。他教导我的手作战，训练我的指头打仗。（本节在《马索拉抄本》包括细字标题）

²Jóltevõm és megoltalmazóm, mentõváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: õ veti alám népemet.

²他是我慈爱的　神、我的堡垒、我的高台、我的救主、我的盾牌、我所投靠的，他使我的人民服在我以下。

³Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felõle, és az embernek fia, hogy gondod van reá?

³耶和华啊！人算什么，你竟关怀他，世人算什么，你竟眷念他。

⁴Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék.

⁴人不过像一口气，他的年日仿佛影子消逝。

⁵Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek!

⁵耶和华啊！求你使天下垂，亲自降临；求你触摸群山，使山冒烟。

⁶Lövelj villámot és hányd szerte õket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket.

⁶求你发出闪电，使仇敌四散；求你射出你的箭，使他们溃乱。

⁷Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekbõl, az idegen-fiak kezébõl;

⁷求你从高天伸手救拔我，从大水之中，从外族人的手里拯救我。

⁸A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze.

⁸他们的口说虚谎的话，他们举起右手起假誓。

⁹Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged;

⁹　神啊！我要向你唱新歌，我要用十弦琴向你歌唱。

¹⁰Ki segítséget ád a királyoknak, [s] megmenti Dávidot, az õ szolgáját a gonosz szablyától.

¹⁰你是那使君王得胜的，是那救拔你（“你”原文作“他”）仆人大卫脱离杀人的刀的。

¹¹Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezébõl, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze.

¹¹求你救拔我，从外族人的手里拯救我；他们的口说虚谎的话，他们举起右手起假誓。

¹²Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nõve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok.

¹²愿我们的儿子，在幼年时都像旺盛的树木；愿我们的女儿如同殿四角的柱子，为建造殿宇而凿成的。

¹³Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelõinken.

¹³愿我们的仓库满溢，各种粮食不缺；愿我们牧场上的羊群，孳生千万。

¹⁴Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon.

¹⁴愿我们的牛群满驮货物；城墙没有缺口，没有人出去争战（“愿我们......出去争战”或译：“愿我们的牛群多生多养，没有流产，没有死掉”），在我们的街上也没有呼叫的声音。

¹⁵Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az õ Istene.

¹⁵得享这样景况的人民，是有福的，有耶和华作他们　神的，这人是有福的。