1Jobb a jó hír a drága kenetnél; és a halálnak napja jobb az õ születésének napjánál.
1Aus nimi on parem kui kallis võideõli ja surmapäev on parem kui sünnipäev.
2Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni; mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élõ ember megemlékezik arról.
2Parem on minna leinakotta kui pidukotta, sest seal on kõigi inimeste lõpp, ja kes elab, võtku see südamesse!
3Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
3Parem on meelehärm kui naer, sest kurb nägu on südamele hea.
4A bölcseknek elméje a siralmas házban [van], a bolondoknak pedig elméje a vígasságnak házában.
4Tarkade süda on leinakojas, aga alpide süda on rõõmukojas.
5Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
5Parem on kuulata targa sõitlust kui alpide laulu.
6Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
6Sest otsekui kibuvitste praksumine paja all on albi naer. Seegi on tühi töö.
7Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs [embert] is, és az elmét elveszti az ajándék.
7Tõesti, rõhumine teeb targa rumalaks ja pistis rikub südant.
8Jobb akármi dolognak vége annak kezdetinél; jobb a tûrõ, hogynem a kevély.
8Asja lõpp on parem kui selle algus; kannatlikkus on parem kui ülbus.
9Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok kebelében nyugszik.
9Ära lase oma meelt kergesti saada pahaseks, sest pahameel asub alpide põues!
10Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcseségbõl származik az ilyen kérdés.
10Ära ütle: 'Miks olid endised ajad paremad kui nüüdsed?' Sest seda sa ei küsi targasti.
11Jó a bölcseség az örökséggel, és elõmenetelökre van az [embereknek], a kik a napot látják.
11Tarkus on niisama hea kui pärisosa, ja kasuks neile, kes päikest näevad.
12Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, [és] a gazdagságnak árnyéka alatt [egyformán nyugszik az ember!] de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az õ urainak.
12Sest tarkuse varjus on nagu raha varjus; aga teadmise kasu on see, et tarkus hoiab elus selle omaniku.
13Tekintsd meg az Istennek cselekedetit; mert kicsoda teheti egyenessé, a mit õ görbévé tett?
13Vaata Jumala tööd: sest kes suudaks õgvendada, mida tema on teinud kõveraks?
14A jó szerencsének idején élj a jóval; a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, épen úgy, mint azt, Isten szerzette, a végre, hogy az ember semmit [abból] eszébe ne vegyen, [a mi] reá következik.
14Heal päeval olgu sul hea meel, ja kurjal päeval mõtle järele: Jumal on teinud nii selle kui teise, et inimene ei teaks, mis tal ees seisab.
15Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, a ki az õ igazságában elvész; és van gonosz ember, a ki [az õ életének napjait] meghosszabbítja az õ gonoszságában.
15Kõike olen ma näinud oma tühiseil päevil: õiglane hukkub oma õigluses ja õel elab kaua oma kurjuses.
16Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
16Ära ole liiga õiglane ja ära pea ennast väga targaks: miks peaksid ennast hävitama?
17Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg idõd elõtt?
17Ära ole liiga õel ja ära ole alp: miks tahad enneaegu surra?
18Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert a ki az Istent féli, mind ezektõl megszabadul!
18Hea on, kui sa ühest kinni pead ja ka teisest oma kätt lahti ei lase, sest kes Jumalat kardab, pääseb neist kõigist.
19A bölcseség megerõsíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, a kik a városban vannak.
19Tarkus annab targale rohkem kindlust kui kümme valitsejat linnas.
20Mert nincs egy igaz ember is a földön, a ki jót cselekednék és nem vétkeznék.
20Sest ükski inimene ei ole maa peal nii õige, et ta teeks ainult head, aga mitte kunagi pattu.
21Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
21Ära pane tähele ka mitte kõiki sõnu, mida räägitakse, et sa ei kuuleks, kui su sulane sind sajatab.
22Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
22Sest su süda ju teab, et ka sina oled palju kordi sajatanud teisi.
23Mind ezeket megpróbáltam az én bölcseségem által. [Mikor] azt gondolám, [hogy] bölcs vagyok, én tõlem a [bölcseség] távol vala.
23Seda kõike ma olen tarkusega läbi katsunud. Ma ütlesin: 'Ma saan targemaks', aga see jäi minust kaugele.
24Felette igen messze van, a mi van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
24See, mis on, on kauge ja sügav, väga sügav. Kes selle leiab?
25Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcseségnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát, és a tévelygésnek balgatagságát.
25Ma pöörasin ka oma südame tunnetama ja uurima ning otsima tarkust ja põhjust, ja tunnetama õeluse alpust ja sõgeduse meeletust.
26És találtam [egy dolgot,] mely keservesb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, a kinek a szíve olyan, mint a tõr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. A ki Isten elõtt kedves, megszabadul attól; a bûnös pedig megfogattatik attól.
26Ja ma leidsin, mis on kibedam surmast: naine! Ta on otsekui püünis: ta süda on nagu võrk, ta käed on nagu ahelad. Kes Jumalale meeldib, see pääseb temast, aga patuse püüab ta kinni.
27Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
27Vaata, seda ma olen leidnud, ütleb Koguja, ühte teisega võrreldes, et leida lahendust,
28A mit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mind ezekben nem találtam.
28mida mu hing veel otsib ega ole leidnud: ma leidsin tuhande hulgast ühe mehe, aga naist ei ole ma nende kõigi hulgast leidnud.
29Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; õk pedig kerestek sok kigondolást.
29Vaata, ma olen leidnud ainult seda, et Jumal on inimesed loonud ausaks, aga nad ise leiutavad rohkesti riukaid.