¹Mikor pedig eljöve a hetedik hónap, és Izráel fiai az õ városaikban [lakozának,] felgyûle a nép egyenlõképen Jeruzsálembe.

¹Kui seitsmes kuu kätte jõudis ja Iisraeli lapsed olid juba oma linnades, kogunes rahvas nagu üks mees Jeruusalemma.

²És fölkele Jésua, Jósádák fia, s az õ atyjafiai, a papok, és Zorobábel, Sealtiél fia s az õ atyjafiai, és megépíték Izráel Istenének oltárát, hogy áldozzanak rajta égõáldozatokat, a mint írva van Mózesnek, az Isten emberének törvényében.

²Ja Jeesua, Joosadaki poeg, ja tema vennad preestrid ja Serubbaabel, Sealtieli poeg, ja tema vennad võtsid kätte ja ehitasid üles Iisraeli Jumala altari, et selle peal ohverdada põletusohvreid, nõnda nagu jumalamehe Moosese Seaduses on kirjutatud.

³És [erõs] fundamentomra állíták fel az oltárt, mert félnek vala a földnek népétõl, és áldozának rajta égõáldozatokat az Úrnak, reggeli és estveli égõáldozatokat.

³Nad ehitasid altari selle endisesse kohta, kuigi maa elanikud olid nende vastu vaenulikud; ja nad ohverdasid selle peal Issandale põletusohvreid, hommikusi ja õhtusi põletusohvreid.

⁴És megülék a sátoros ünnepet, a mint írva van, s [áldozának] égõáldozatot napról-napra szám és szokás szerint minden napit az õ napján.

⁴Ja nad pidasid lehtmajadepüha, nagu oli ette kirjutatud, ja ohverdasid igapäevaseid põletusohvreid vastaval arvul, nagu igaks päevaks oli määratud;

⁵És azután [áldozák] az állandó [napi], továbbá a hónapok elsõ napjain s az Úr minden szent ünnep napjain viendõ égõáldozatot, és mindazokért valót, a kik önkénytesen ajándékozának az Úrnak.

⁵ja seejärel korralisi põletusohvreid, noorkuu- ja kõigi Issanda pühitsetud pühade ohvreid, ja kõigi nende ohvreid, kes tõid Issandale vabatahtliku ohvri.

⁶Tehát a hetedik hónap elsõ napjától fogva kezdének égõáldozatot áldozni az Úrnak, a mikor az Úr templomának alapköve még nem tétetett le.

⁶Seitsmenda kuu esimesest päevast alates hakkasid nad Issandale põletusohvreid ohverdama, kuigi Issanda templile ei olnud veel alust pandud.

⁷És adának pénzt a [kõ- és] favágóknak s a mesterembereknek, és ételt és italt és olajat a Sidonbelieknek és Tírusbelieknek, hogy hozzanak czédrusfákat a Libánonról a joppéi tenger felé, Czírus, persa király nékik adott engedelme szerint.

⁷Ja nad andsid raha kiviraiujaile ja puuseppadele, ning toitu, jooki ja õli siidonlastele ja tüüroslastele, et nad tooksid seedripuid Liibanonist mere äärde Jaafosse Pärsia kuninga Koorese loal, mis neile oli antud.

⁸Második esztendõben azután, hogy fölmenének az Isten házához Jeruzsálembe, a második hónapban megkezdték az építést Zorobábel, a Sealtiél fia és Jésua, a Jósádák fia és a többi atyjafiaik, a papok és Léviták és mindnyájan, a kik a fogságból visszajöttek vala Jeruzsálembe, és rendelék a Lévitákat, a kik húsz esztendõsök vagy azon felül valának, az Úr háza építésének vezetésére.

⁸Ja teisel aastal pärast nende jõudmist Jumala koja juurde Jeruusalemma, teises kuus, tegid alguse Serubbaabel, Sealtieli poeg, ja Jeesua, Joosadaki poeg, ja nende muud vennad, preestrid ja leviidid ja kõik, kes vangist olid tulnud Jeruusalemma, ja seadsid kahekümneaastasi ja vanemaid leviite Issanda koja tööd juhatama.

⁹És elõlálla Jésua, az õ fiai és atyjafiai, Kadmiél és fiai, a Júda fiai, egyenlõképen, hogy vezérei legyenek az Isten házát építõ munkásoknak, továbbá Hénádád fiai, fiaik és testvéreik, - [mind] Léviták.

⁹Ja Jeesua, tema pojad ja vennad, Kadmiel ja tema pojad, Juuda järeltulijad, asusid nagu üks mees juhatama neid, kes tegid Jumala koja tööd; nõndasamuti Heenadadi pojad, nende pojad ja nende vennad leviidid.

¹⁰S midõn az építõk letették az Úr templomának alapkövét, [Jésua és Zorobábel] oda állaták a papokat öltözetükben kürtökkel, s a Lévitákat, Ásáf fiait czimbalmokkal, hogy dícsérjék az Urat, Izráel királyának, Dávidnak rendelete szerint.

¹⁰Ja kui ehitajad Issanda templile alust panid, siis astusid ette ametirüüs preestrid pasunatega, ja leviidid, Aasafi pojad, simblitega, et Iisraeli kuninga Taaveti korra järgi Issandat kiita.

¹¹És énekelének, dícsérvén az Urat és hálát adván néki, mert jó, mert mindörökké van az õ irgalmassága Izráelen! És mind az egész nép nagy felszóval kiált vala, dícsérvén az Urat, hogy az Úr házának alapköve immáron letétetett!

¹¹Ja nad laulsid Issandat kiites ning tänades: 'Sest tema on hea, sest tema heldus kestab igavesti Iisraeli vastu!' Ja kogu rahvas tõstis suurt rõõmukisa Issandat kiites, et Issanda kojale oli alus pandud.

¹²Nagy sokan pedig a papok és a Léviták és a családfõk közül, a vének, a kik látták vala az elsõ házat, mikor alapot vetnek vala most e háznak az õ szemök elõtt, nagy felszóval sírnak vala, sokan pedig örömükben nagy felszóval kiáltanak vala;

¹²Aga paljud preestritest ja leviitidest ning perekondade peameestest, vanad, kes olid endist koda näinud, nutsid suure häälega, kui sellele kojale nende silma all alus pandi; ent paljud tõstsid rõõmuga hõisates häält.

¹³Úgy hogy a nép nem tudja vala megkülönböztetni az örömben való kiáltást a nép siralmának szavától, mert a nép kiált vala nagy felszóval, és ez a szó messze földre meghallatott.

¹³Ja ükski ei suutnud vahet teha rõõmuhõiskehääle ja nutuhääle vahel, sest rahvas tõstis suurt rõõmukisa ja hääl kostis kaugele.