1Õrhelyemre állok, és megállok a bástyán, és vigyázok, hogy lássam, mit szól hozzám, és mit feleljek én panaszom dolgában.
1Mina seisan oma vahipostil, asun linnusel ja vaatan, et näha, mida ta mulle räägib ja mida ta mulle vastab mu etteheite peale.
2És felele nékem az Úr, és mondá: Írd fel [e] látomást, és vésd táblákra, hogy könnyen olvasható legyen.
2Ja Issand vastas mulle ning ütles: Kirjuta üles nägemus ja tähenda selgesti lauakeste peale, et see, kes seda loeb, võiks lugeda soravalt.
3Mert e látomás bizonyos idõre [szól,] de vége felé siet és meg nem csal; ha késik is, bízzál benne; mert eljön, el fog jõni, nem marad el!
3Sest nägemus ootab küll oma aega, aga ta ruttab lõpu poole ega peta. Kui ta viibib, siis oota teda, sest ta tuleb kindlasti ega kõhkle.
4Ímé, felfuvalkodott, nem igaz õ benne az õ lelke; az igaz pedig az õ hite által él.
4Vaata, kes on isemeelne, selle hing ei ole siiras ta sees; aga õige elab oma usust.
5És bizony, a bor is megcsal: felgerjed a férfiú és nincsen nyugalma; õ, a ki tátja száját, mint a Seol, és olyan õ, mint a halál: telhetetlen, és magához ragad minden népet és magához csatol minden nemzetet.
5Ning veel enam: vein on petlik - ei jõua sihile hoopleja mees, kes avab oma kurgu nagu haua ja on täitmatu otsekui surm, kes korjab enesele kõik paganad ja kogub enese juurde kõik rahvad.
6Avagy nem költenek-é ezek mindnyájan példabeszédet róla, és találós mesét reá, mondván: Jaj annak, a ki rakásra gyûjti, a mi nem övé! De meddig? És a ki adóssággal terheli magát!
6Eks nad kõik tee tema kohta pilkelaule ja osatavaid mõistukõnesid ning ütle: Häda sellele, kes kuhjab kokku, mis ei ole tema oma - kui kauaks? - ja koormab ennast võlaga.
7Avagy nem támadnak-é hirtelen, a kik téged mardossanak, és nem serkennek-é fel, a kik háborgassanak téged? És zsákmányul esel nékik.
7Kas viimaks su võlausaldajad ei tõuse äkitselt ja su vintsutajad ei ärka? Jah, ja sina jääd neile saagiks!
8Mivelhogy kifosztogattál sok nemzetet, kifosztanak téged mind a többi népek az emberek véréért, és az országok, városok és minden bennök lakozók ellen való erõszaktételért.
8Sest sa oled riisunud paljusid rahvaid, nüüd riisuvad kõik rahvad sind inimeste vere ja kõige vägivalla pärast, mis sa oled teinud maale ja linnale ning kõigile selle asukaile.
9Jaj annak, a ki bûnös szerzeményt szerez házának, hogy magasra rakhassa fészkét, hogy megszabadulhasson a gonosz hatalma elõl.
9Häda sellele, kes ahnitseb oma kojale ülekohtust kasu, et paigutada oma pesa kõrgele ja päästa ennast kurja käest.
10Házadnak gyalázatára tervezted a sok nép kiirtását, és bûnössé tetted lelkedet.
10Sa oled oma kavatsustega häbistanud oma koja, oled hävitanud paljusid rahvaid ja oled teinud pattu oma hinge vastu.
11Mert a kõ [is ellened] kiált a falból, és a gerenda a fa-alkotmányból visszhangoz néki.
11Sest kivi müüris kisendab ja sarikapuu vastab temale.
12Jaj annak, a ki várost épít vérengzéssel, és a ki várat emel álnoksággal.
12Häda sellele, kes ehitab verega linna ja rajab ülekohtuga linnust!
13Avagy ímé, nem a Seregek Urától van-é ez, hogy a népek tûznek építenek, és a nemzetek a hiábavalóságnak fáradoznak?
13Vaata, eks seegi ole vägede Issandalt, et rahvaste vaev saab tuleroaks ja rahvahõimud väsitavad endid ilmaaegu?
14Mert az Úr dicsõségének ismeretével betelik a föld, a miképen a folyamok megtöltik a tengert.
14Sest maa saab täis Issanda au tundmist - otsekui veed katavad merepõhja.
15Jaj annak, a ki megitatja felebarátját, epédet keverve belé, hogy megrészegítsed õt, hogy láthassad az õ szemérmöket!
15Häda sellele, kes joodab ligimest, pannes joogi hulka oma viha, et jooja joobnuks jääks ja jootja saaks vaadata tema alastiolekut.
16Gyalázattal telsz meg dicsõség helyett; igyál te is és láttassék szemérmed; reád fordul az Úr jobbjának pohara, és gyalázat [borítja] [el] dicsõségedet.
16Au asemel sa küllastud häbist: joo sinagi ja näita oma eesnahka! Issanda parema käe karikas jõuab ringiga sinuni, ja su au kaetakse häbiga.
17Bizony, a libanoni erõszakoskodás [gyászba] borít téged, és a vadak pusztítása, a mely rettegteté õket, az emberek véréért és az országon, a városon és annak minden lakosán ûzött erõszakosságért.
17Sest Liibanonile tehtud vägivald katab sind ja loomade hävitus teeb sulle hirmu inimeste vere, samuti maale, linnale ja kõigile selle asukaile tehtud vägivalla pärast.
18Mit használ a faragott kép, hogy a faragója kifaragta azt? vagy az öntött kép és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat?
18Mis kasu on nikerdatud kujust, mille meister nikerdab, valatud kujust ja valeõpetajast, et meister kuju peale loodab, valmistades keeletuid ebajumalaid?
19Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! néma kõnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttel, lélek pedig nincs benne semmi!
19Häda sellele, kes ütleb puule: 'Ärka!' või liikumatule kivile: 'Liigu!' Ons see õpetaja? Vaata, see on kulla ja hõbedaga kaetud, ometi pole vaimu tema sees.
20Ellenkezõleg az Úr az õ szent templomában, hallgasson elõtte az egész föld!
20Aga Issand on oma pühas templis, tema palge ees vaikigu kogu maa!'