1Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;
1Laulujuhatajale: Taaveti õpetuslaul,
2Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.
2kui edomlane Doeg tuli ja teatas Saulile ning ütles: 'Taavet on tulnud Ahimeleki kotta.'
3Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!
3Mis sa kiitled kurjusest, sa vägivaldne mees? Jumala heldus püsib kogu päeva.
4Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!
4Sa kavatsed kadu, su keel on nagu terav habemenuga, sa pettuse tegija.
5Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.
5Sa armastad kurja rohkem kui head, rohkem valetada kui õigust rääkida. Sela.
6Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.
6Sa armastad kõiksugu hukutavaid sõnu, petlikku keelt.
7Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.
7Jumal kisub ka sinu igavesti maha; ta võtab su kinni ning rebib su välja su telgist ja kaotab su juureni ära elavate maalt. Sela.
8És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:
8Õiged näevad seda ja kardavad; ja nad naeravad teda:
9Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ]
9'Ennäe seda meest, kes ei pannud Jumalat oma tugevuseks, vaid lootis oma suure rikkuse peale; ta oli tugev oma nurjatuses.'
10Mina aga olen nagu haljas õlipuu Jumala kojas, ma loodan Jumala helduse peale ikka ja igavesti.
11Ma tänan sind igavesti, et sa nõnda oled teinud, ja ootan su nime, sest su nimi on hea su vagade jaoks.