1Az éneklõmesternek, a gittithre. Aszáfé.
1Laulujuhatajale, gati pillil mängijale: Aasafi laul.
2Örvendezzetek Istennek, a mi erõsségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének!
2Hõisake Jumalale, kes on meie tugevus, hüüdke rõõmuga Jaakobi Jumala poole!
3Dalt zengjetek és dobot pergessetek, gyönyörû hárfát cziterával együtt.
3Alake kiituslaulu, lööge trummi, pange hüüdma kannel ja naabel!
4Fújjatok kürtöt új holdra, holdtöltekor, a mi ünnepünk napján;
4Puhuge pasunat noorel kuul, täiskuu ajal, meie pidupäeval!
5Mert végzett dolog ez Izráelnél, a Jákób Istenének rendelése.
5Sest see on määrus Iisraelis ja kohustus Jaakobi Jumala jaoks.
6Bizonyságul tette õ a József nemzetségében, a mikor kijött Égyiptom földe ellen. Nyelvet hallék [ott,] a mit nem tudtam.
6Selle ta seadis tunnistuseks Joosepi sekka, kui ta läks välja Egiptusemaa vastu. Seal ma kuulsin keelt, mida ma ei tundnud.
7Megszabadítottam a tehertõl az õ vállát, kezei megmenekültek a kosártól.
7'Mina vabastasin tema õla koorma alt, tema käed pääsesid korvide kandmisest.
8A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela.
8Kui kitsas käes oli, hüüdsid sa, ja ma päästsin sinu; ma vastasin sulle kõuepilvest, proovisin sind Meriba vee ääres.' Sela.
9Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened! Oh Izráel, ha te meghallgatnál engem!
9'Kuule, mu rahvas, ma hoiatan sind! Iisrael, kui sa ometi kuulaksid mind!
10Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten elõtt meg ne hajolj!
10Ärgu olgu su seas võõrast jumalat ja ära kummarda võõramaa jumala ette!
11Én, az Úr vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptom földérõl: nyisd szét a te szájad és betöltöm azt.
11Mina olen Issand, sinu Jumal, kes tõin sind Egiptusemaalt; tee lahti oma suu, siis täidan ta!
12De nem hallgatott népem az én szómra, és Izráel nem engedelmeskedett nékem.
12Aga mu rahvas ei võtnud kuulda mu häält, Iisrael ei tahtnud teha mu meelt mööda.
13Ott hagytam azért õt szívöknek keménységében, hogy járjanak a magok tanácsa szerint.
13Siis ma andsin nad nende südame paadumusse ja nad käisid oma arvamiste järgi.
14Oh, ha az én népem hallgatna reám, [s] Izráel az én utaimon járna!
14Oh et mu rahvas mind kuulaks ja Iisrael käiks minu teedel!
15Legott megaláznám ellenségeit, s szorongatói ellen fordítanám kezem.
15Ma alistaksin varsti nende vaenlased ja pööraksin oma käe nende rõhujate vastu.'
16Az Úrnak gyûlölõi hízelegnének néki, és örökkévaló volna az õ idejök. [ (Psalms 81:17) És õ megelégítené õt java búzával, és sziklából folyó mézzel töltenélek be téged! ]
16Kes Issandat vihkavad, peaksid lömitama tema ees, ja nende saatus oleks igavene.
17Aga teda ta toidaks nisutuumadega, ja meega kaljust ma söödaksin sind küllaga.