¹Felele pedig Jób, és monda:

¹Tapi Ayub menjawab, "Memang, aku tahu, kata-katamu itu tak salah. Tapi, mana mungkin manusia berperkara melawan Allah dan mengalahkan-Nya?

²Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?

²(9:1)

³Ha perelni akarna õ vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.

³Dari seribu pertanyaan yang diajukan Allah, satu pun tak dapat dijawab oleh manusia.

⁴Bölcs szívû és hatalmas erejû: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?

⁴Allah itu sangat arif dan berkuasa; siapa dapat tahan melawan Dia?

⁵A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja õket haragjában.

⁵Allah memindahkan gunung tanpa diketahui orang, lalu menjungkirbalikkannya dengan murka dan berang.

⁶A ki kirengeti helyébõl a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.

⁶Allah membuat gempa sampai bumi berguncang, dan tiang penyangga dunia bergoyang-goyang,

⁷A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.

⁷Allah dapat melarang matahari terbit di waktu pagi, dan mencegah bintang-bintang bersinar di malam hari.

⁸A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.

⁸Dibentangkan-Nya angkasa tanpa bantuan; diinjak-injak-Nya punggung naga lautan.

⁹A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.

⁹Dipasang-Nya gugusan bintang selatan di cakrawala, juga bintang Biduk, bintang Belantik dan bintang Kartika.

¹⁰A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.

¹⁰Tak dapat kita memahami segala karya-Nya, tak sanggup kita menghitung mujizat-mujizat-Nya.

¹¹Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy elõttem, de nem veszem észre.

¹¹Ia lewat di mukaku, tapi tidak tampak olehku; Ia lalu disampingku, tapi tidak nyata bagiku.

¹²Ímé, ha elragad [valamit,] ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?

¹²Jika Ia merampas, siapa berani melarang-Nya? atau berani bertanya pada-Nya, 'Hai, Kau sedang apa?'

¹³Ha az Isten el nem fordítja az õ haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.

¹³Allah tidak menahan marah dan panas hati-Nya; para pembantu Rahab pun takluk kepada-Nya.

¹⁴Hogyan felelhetnék hát én meg õ néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?

¹⁴Jadi, bagaimana aku dapat membantah Dia? Dengan kata-kata apa aku akan menjawab-Nya?

¹⁵A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélõ birámhoz.

¹⁵Walaupun aku tidak bersalah, apa dayaku, kecuali mohon belas kasihan dari Allah hakimku?

¹⁶Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;

¹⁶Seandainya Ia menjawab bila aku berseru, aku ragu, benarkah Ia sudi mendengar suaraku?

¹⁷A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.

¹⁷Dia meremukkan aku dalam angin topan, dan menambah deritaku tanpa alasan.

¹⁸Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserûséggel lakatna jól.

¹⁸Tak dibiarkan-Nya aku menghela napas barang sesaat; bahkan dilimpahi-Nya aku dengan kepahitan yang hebat.

¹⁹Ha erõre kerülne a dolog? Ímé, õ igen erõs; és ha ítéletre? Ki tûzne ki én nékem napot?

¹⁹Haruskah aku adu tenaga dengan Dia? Tetapi lihat, betapa hebat kekuatan-Nya! Seandainya terhadap Dia aku mengajukan gugatan, siapa berani memanggil-Nya ke pengadilan?

²⁰Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bûnössé tenne engemet.

²⁰Aku setia dan tak berbuat dosa, tetapi mulutku seakan berkata sebaliknya; setiap kata yang dibentuk bibirku, seolah-olah mempersalahkan diriku.

²¹Ártatlan vagyok, nem törõdöm lelkemmel, útálom az életemet.

²¹Aku tak bersalah, tapi aku tak perduli. Aku jemu hidup. Bagiku tak ada yang penting lagi; yang bersalah dan yang benar, sama saja nasibnya: Allah akan membinasakan kedua-duanya.

²²Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít õ ártatlant és gonoszt!

²²(9:21)

²³Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bûntelenek megpróbáltatását.

²³Bila orang yang tak bersalah mati tiba-tiba, Allah hanya tertawa saja.

²⁴A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az õ biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát õ?

²⁴Bumi diserahkan Allah kepada pendurhaka, dan hakim-hakim telah dibuat-Nya buta semua. Allah melakukan semua ini, kalau bukan Dia, siapa lagi?

²⁵Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.

²⁵Hari-hariku berlalu dengan kencang, lalu menghilang tanpa merasa senang.

²⁶Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyû.

²⁶Seperti perahu laju, hidupku lewat dengan segera, secepat burung elang menukik, menyambar mangsanya.

²⁷Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:

²⁷Jika aku mau tersenyum dan tertawa gembira, jika kucoba melupakan segala derita, maka dukaku datang kembali, memburu aku; sebab kutahu, Allah tetap mempersalahkan aku.

²⁸Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bûntelennek engem.

²⁸(9:27)

²⁹Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?

²⁹Nah, jika begitu, peduli apa aku?

³⁰Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:

³⁰Tak ada sabun yang dapat menghilangkan dosaku!

³¹Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.

³¹Allah membenamkan aku dalam kotoran, sampai pakaianku pun menganggap aku menjijikkan.

³²Mert nem ember õ, mint én, hogy néki megfelelhetnék, [és] együtt pörbe állanánk.

³²Seandainya Allah itu manusia, aku akan dapat menjawab Dia; lalu kami akan menghadap ke pengadilan untuk menyelesaikan segala pertengkaran.

³³Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettõnk között!

³³Tapi di antara kami tak ada jaksa yang dapat mengadili kami berdua.

³⁴Venné csak el rólam az õ veszszejét, és az õ rettentésével ne rettegtetne engem:

³⁴Semoga Allah berhenti menghukum aku dan menjauhkan kedahsyatan-Nya daripadaku!

³⁵Akkor szólanék és nem félnék tõle: mert nem így vagyok én magammal!

³⁵Aku tidak takut kepada-Nya dan akan bicara kini, sebab aku mengenal hatiku sendiri.