¹Salamoné.

¹Dieve, suteik karaliui savo išminties teisti ir savo teisingumo karaliaus sūnui,

²Hadd ítélje népedet igazsággal, és a te szegényeidet méltányossággal.

²kad jis Tavo tautą teisingai teistų ir varguolių teises apgintų.

³Teremjenek a hegyek békességet a népnek, és a halmok igazságot.

³Tegu kalnai taiką tautai neša ir kalvos teisybę!

⁴Legyen birája a nép szegényeinek, segítsen a szûkölködõnek fiain, és törje össze az erõszakoskodót.

⁴Tegul gins jis tautos varguolių teises, gelbės beturčių vaikus ir sunaikins prispaudėją.

⁵Féljenek téged, a míg a nap áll és a meddig a hold fénylik, nemzedékrõl nemzedékre.

⁵Per kartų kartas jie bijos Tavęs, kol saulė švies ir mėnulis spindės.

⁶Szálljon alá, mint esõ a rétre, mint zápor, a mely megöntözi a földet.

⁶Jis ateis kaip lietus ant nupjautos lankos, kaip lietus, drėkinantis žemę.

⁷Virágozzék az õ idejében az igaz és a béke teljessége, a míg nem lesz a hold.

⁷Jo dienomis žydės teisusis ir taika bus, kol danguje spindės mėnulis.

⁸És uralkodjék egyik tengertõl a másik tengerig, és a [nagy] folyamtól a föld határáig.

⁸Jis viešpataus nuo jūros iki jūros ir nuo upės iki žemės pakraščių.

⁹Boruljanak le elõtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port.

⁹Jam nusilenks visi dykumų gyventojai ir jo priešai laižys dulkes.

¹⁰Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománynyal járuljanak elé.

¹⁰Taršišo ir salų karaliai atneš jam dovanų. Šebos ir Sebos karaliai mokės duoklę.

¹¹Hajoljanak meg elõtte mind a királyok, és minden nemzet szolgáljon néki.

¹¹Visi karaliai garbins jį, visi pagonys tarnaus jam.

¹²Mert megszabadítja a kiáltó szûkölködõt; a nyomorultat, a kinek nincs segítõje.

¹²Jis išvaduos pagalbos maldaujantį beturtį ir vargšą, kuriam nepadeda niekas.

¹³Könyörül a szegényen és szûkölködõn, s a szûkölködõk lelkét megszabadítja;

¹³Jis pasigailės vargšų ir beturčių ir jų gyvybes išgelbės.

¹⁴Az elnyomástól és erõszaktól megmenti lelköket, és vérök drága az õ szemében.

¹⁴Iš priespaudos ir smurto jis išlaisvins juos, jų kraujas bus brangus jo akyse.

¹⁵És éljen õ és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják õt minden napon.

¹⁵Jis gyvens ir jam duos Šebos aukso, melsis už jį nuolatos, visą laiką jis bus giriamas.

¹⁶Bõ gabona legyen az országban a hegyek tetején is; rengjen gyümölcse, mint a Libanon, s viruljon a városok népe, mint a földnek füve.

¹⁶Javų bus krašte apsčiai, net kalnų viršūnėse jie augs; kaip Libano miškas bus jo vaisiai. Miestai bus pilni žmonių kaip pievos žolių.

¹⁷Tartson neve mindörökké; viruljon neve, míg a nap lesz; vele áldják magokat mind a nemzetek, és magasztalják õt.

¹⁷Jo vardas išliks per amžius. Jo vardas pasiliks, kol saulė švies danguje. Visos žemės giminės bus palaimintos jame, visos tautos vadins jį palaimintu.

¹⁸Áldott az Úr Isten, Izráelnek Istene, a ki csudadolgokat cselekszik egyedül!

¹⁸Palaimintas Viešpats, Izraelio Dievas, kuris vienas daro stebuklus!

¹⁹Áldott legyen az õ dicsõséges neve mindörökké, és teljék be dicsõségével az egész föld. Ámen! Ámen!

¹⁹Palaimintas šlovingas Jo vardas per amžius. Jo šlovė tepripildo visą žemę! Amen! Amen!

²⁰Itt végzõdnek Dávidnak, az Isai fiának könyörgései.

²⁰Pabaiga Jesės sūnaus Dovydo maldų.