1Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.
1¶ Kei hae koe ki te hunga kino, kaua hoki e hiahia hei hoa mo ratou.
2Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.
2Ko ta to ratou ngakau hoki e whakaaro ai, he tukino, ko ta o ratou ngutu e korero ai, he whanoke.
3Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.
3¶ Ma te whakaaro nui ka hanga ai te whare, a ma te matauranga ka u ai:
4És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.
4Ma te mohio hoki ka ki ai nga ruma i nga taonga utu nui katoa, i nga mea ahuareka.
5A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.
5He kaha te tangata whakaaro nui; ae, e whakanuia ana e te tangata mohio te kaha.
6Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
6Na kia pai te ngarahu ina anga koe ki te whawhai: kei te tokomaha hoki o nga kaiwhakatakoto whakaaro te ora.
7Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.
7¶ He tiketike rawa te whakaaro nui mo te wairangi: e kore e kuihi tona mangai i te kuwaha.
8A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.
8Ko te tangata e whakaaro ana ki te kino, ka kiia he whanoke.
9A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.
9He hara te whakaaro wairangi: he mea whakarihariha ano ki te tangata te tangata whakahi.
10Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.
10¶ Ki te ngoikore koe i te ra o te he, he iti tou kaha.
11Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
11¶ Whakaorangia te hunga e kawea atu ana ki te mate, a puritia mai hoki e koe te hunga e meatia ana kia whakamatea.
12Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.
12Ki te mea koe, Nana, kihai tenei i mohiotia e matou: kahore ianei te kaipauna ngakau i te whakaaro ki tera? a, ko te kaitiaki o tou wairua, kahore ranei ia e mohio? e kore ranei e homai e ia ki te tangata kia rite ki tana mahi?
13Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
13¶ Kainga, e taku tama, te honi, he pai hoki; me te honikoma, he mea reka hoki ki tou mangai:
14Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
14Ka mohio ai koe ki te whakaaro nui, he mea ki tou wairua: ki te kitea e koe, he tukunga iho ano tona, e kore hoki tau i tumanako ai e hatepea.
15Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!
15¶ Kaua, e te tangata kino, e whanga ki te nohoanga o te tangata tika; kei tukino koe ki tona takotoranga.
16Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.
16E hinga ana hoki te tangata tika, e whitu hinganga, ka ara ake ano: ka whakataka ia te hunga kino e te he.
17Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
17¶ Kaua e harakoa ki te hinga tou hoariri, kaua hoki tou ngakau e hari ina taka ia:
18Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]
18Kei kite a Ihowa, a ka he ki tana titiro, a ka tahuri atu tona riri i a ia.
19Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
19¶ Kei mamae koe, he mea mo nga kaimahi i te kino, kei hae hoki ki te hunga kino.
20Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
20Kahore hoki he mutunga pai ki te tangata kino; ka keto hoki te rama a te hunga kino.
21Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.
21¶ E taku tama, e wehi ki a Ihowa, ki te kingi hoki: a, kaua e whakauru noa atu ki te hunga e mea ana ki te whakaputa ke.
22Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
22No te mea ka puta tata te aitua mo ratou: a ko wai ka mohio ki te whakangaromanga o raua tokorua?
23Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
23¶ He whakatauki ano hoki enei na te hunga whakaaro nui. Ehara i te mea pai kia whakaaro ki te kanohi tangata ina whakawa.
24A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
24Ko te tangata e mea ana ki te tangata kino, He tika koe; ka kanga nga iwi ki a ia, ka whakarihariha nga tauiwi ki a ia.
25A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
25Otiia ka koa nga ngakau o te hunga e riria ai tona he, ka tau iho ano hoki te manaaki pai ki runga ki a ratou.
26Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
26Ka kihia e ia nga ngutu e whakahoki ana i nga kupu tika.
27Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.
27¶ Meinga kia takoto pai tau mahi i waho, kia rite hoki hei meatanga mau i te mara; muri iho ka hanga i tou whare.
28Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?
28¶ Kaua koe e tu hei kaiwhakaatu he mo tou hoa, i te mea kahore he take; a kaua e tinihanga ki ou ngutu.
29Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.
29Kaua e ki, Ka meatia ano e ahau ki a ia tana i mea ai ki ahau; ka rite ki ta te tangata mahi taku e whakahoki ai ki a ia.
30A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.
30¶ I haere ahau i te taha o te mara a te mangere, i te taha hoki o te mara waina a te tangata kahore ona mahara;
31És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.
31Na, kua tupuria katoatia e te tataramoa, kapi tonu te mata o te mara i te ongaonga, a ko to reira taiepa kohatu kua oti te wahi.
32Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:
32Katahi ahau ka titiro, ka ata whakaaroaro: ka kite ahau, a ka hopu mai hei ako moku.
33Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
33Kia iti ake nei te wahi e parangia ai, kia iti ake nei te moe, kia iti ake te kotuituitanga o nga ringa ka moe ai:
34És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
34Ka pera te haerenga mai o tou muhore ano he kaipahua; o tou rawakore hoki ano he tangata mau patu.