¹Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolatimat megõrizze a te elméd;

¹¶ E taku tama, kei wareware ki taku ture; kia puritia hoki aku whakahau e tou ngakau:

²Mert napoknak hosszú voltát, és sok esztendõs életet, és békességet hoznak néked bõven.

²Katahi ka nui ake nga ra roa mou, nga tau e ora ai, me te ata noho.

³Az irgalmasság és igazság ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára;

³Kei whakarerea koe e te atawhai, e te pono; heia ki tou kaki; tuhituhia iho, ko tou ngakau ano hei papa.

⁴Így nyersz kedvességet és jó értelmet Istennek és embernek szemei elõtt.

⁴Penei ka whiwhi koe ki te atawhai, ki te matauranga pai i te aroaro o te Atua, o te tangata.

⁵Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédbõl; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál.

⁵Whakapaua tou ngakau ki te whakawhirinaki ki a Ihowa, kaua hoki e okioki ki tou matauranga ake.

⁶Minden te útaidban megismered õt; akkor õ igazgatja a te útaidat.

⁶I ou ara katoa whakaaro ki a ia, a mana e whakatika ou huarahi.

⁷Ne légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a gonosztól.

⁷¶ Kei whakaaro ki a koe he mohio koe; e wehi ki a Ihowa, kia mawehe i te kino.

⁸Egészség lesz [ez] a te testednek, és megújulás a te csontaidnak.

⁸Hei ora tena ki tou pito, hei makuku ki ou wheua.

⁹Tiszteld az Urat a te marhádból, a te egész jövedelmed zsengéjébõl.

⁹Kia whai kororia a Ihowa i ou rawa, i nga matamua ano hoki o au hua katoa.

¹⁰Eképen megtelnek a te csûreid elégséggel, és musttal áradnak el sajtód válúi.

¹⁰A ka ki au toa i nga mea maha, ka pakaru ano hoki au rua waina i te waina.

¹¹Az Úrnak fenyítését fiam, ne útáld meg, se meg ne únd az õ dorgálását.

¹¹E taku tama, kaua e whakahawea ki ta Ihowa papaki; kei ngakaukore ano koe ina akona e ia:

¹²Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az õ fiát, a kit kedvel.

¹²Ka akona hoki e Ihowa tana e aroha ai, ka pera tana me ta te matua ki te tamaiti e matenuitia ana e ia.

¹³Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget, és az ember, a ki értelmet szerez.

¹³¶ Ka hari te tangata kua kitea nei e ia te whakaaro nui, me te tangata ano kua whiwhi ki te matauranga.

¹⁴Mert jobb ennek megszerzése az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.

¹⁴Pai atu hoki te hokohoko o tera i to te hiriwa e hokohokona nei, ona hua i te koura parakore.

¹⁵Drágább a fényes kárbunkulusoknál, és minden te gyönyörûségeid nem hasonlíthatók hozzá.

¹⁵Nui atu ona utu i o nga rupi; e kore ano hoki nga mea katoa e minaminatia e koe e rite ki a ia.

¹⁶Napoknak hosszúsága van jobbjában, baljában gazdagság és tisztesség.

¹⁶Kei tona ringa matau nga ra roa; kei tona maui nga taonga me te kororia.

¹⁷Az õ útai gyönyörûséges útak, és minden ösvényei: békesség.

¹⁷Ko ona ara he ara ahuareka, ko ona ara katoa he rangimarie.

¹⁸Életnek fája ez azoknak, a kik megragadják, és a kik megtartják boldogok!

¹⁸He rakau ia no te ora ki te hunga e u ana ki a ia; ka hari te tangata e pupuri ana i a ia.

¹⁹Az Úr bölcseséggel fundálta a földet, erõsítette az eget értelemmel.

¹⁹Na te whakaaro nui o Ihowa i whakaturia ai e ia te whenua; na tona mohio tana whakapumautanga i nga rangi.

²⁰Az õ tudománya által fakadtak ki a mélységbõl [a vizek,] és a felhõk csepegnek harmatot,

²⁰He mohio nona i pakaru ai nga rire, i maturuturu ai te tomairangi o nga kapua.

²¹Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtõl, õrizd meg az igaz [bölcseséget,] és a meggondolást!

²¹¶ E taku tama, kei kotiti ke ena i ou kanohi: puritia te whakaaro nui me te ngarahu pai.

²²És lesznek [ezek] élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak.

²²Kei ena he oranga mo tou wairua, he whakapaipai mo tou kaki.

²³Akkor bátorsággal járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd.

²³Penei ka haere koe i tou ara, te ai he wehi, e kore ano tou waewae e tutuki.

²⁴Mikor lefekszel, nem rettegsz; hanem lefekszel és gyönyörûséges lesz a te álmod.

²⁴Ka takoto koe, e kore e wehi, ina, ka takoto koe, ka reka ano tau moe.

²⁵Ne félj a hirtelen való félelemtõl, és a gonoszok pusztításától, ha eljõ;

²⁵Kaua e wehi i te mataku huaki tata, i te whakangaromanga ranei o te hunga kino ina pa mai.

²⁶Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megõrzi a te lábadat a fogságtól.

²⁶Ko Ihowa hoki hei okiokinga mou, a mana e tiaki tou waewae kei mau.

²⁷Ne fogd meg a jótéteményt azoktól, a kiket illet, ha hatalmadban van annak megcselekedése.

²⁷¶ Kaua e kaiponuhia te pai ki te hunga i tika nei ma ratou, i nga wa e taea ai e tou ringa.

²⁸Ne mondd a te felebarátodnak: menj el, azután térj meg, és holnap adok; holott nálad van, [a mit kér.]

²⁸Kaua e mea ki tou hoa, Haere, ka hoki mai ai, a apopo ka hoatu e ahau; i te mea kei a koe ano te mea e takoto ana.

²⁹Ne forralj a te felebarátod ellen gonoszt, holott õ együtt ül bátorságosan te veled.

²⁹Kei whakatakoto i te kino mo tou hoa, kei te noho hu noa na hoki ia i tou taha.

³⁰Ne háborogj egy emberrel is ok nélkül, ha nem illetett gonoszszal téged.

³⁰Kei ngangau pokanoa ki te tangata, ki te mea kahore ana mahi kino ki a koe.

³¹Ne irígykedjél az erõszakos emberre, és néki semmi útát ne válaszd.

³¹Kei hae ki te tangata nanakia, kaua hoki e whiriwhiria tetahi o ona ara.

³²Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az õ titka.

³²He mea whakarihariha hoki te whanoke ki a Ihowa; kei te hunga tika ia tona whakaaro ngaro.

³³Az Úrnak átka van a gonosznak házán; de az igazaknak lakhelyét megáldja.

³³He kanga na Ihowa kei roto i te whare o te tangata kino, he mea manaaki ia nana te nohoanga o te hunga tika.

³⁴Ha kik csúfolók, õ megcsúfolja [azokat;] a szelídeknek pedig ád kedvességet.

³⁴He pono ka whakahi ia ki te hunga whakahi, ka puta ia tona atawhai ki te hunga whakaiti.

³⁵A bölcsek tisztességet örökölnek; a bolondok pedig gyalázatot aratnak.

³⁵Ka whiwhi te hunga whakaaro nui ki te kororia; he whakama ia te whakanui o nga wairangi.