¹Nos hát! Ha elbocsátja valaki az õ feleségét, és ez eltávozik tõle és más férfiúé lesz: vajjon visszamehet-é még [a férfi] õ hozzá? Nem lenne-é az a föld fertelmesen megfertõztetve? Te pedig sok szeretõvel paráználkodtál, és visszajönnél hozzám? mondja az Úr.

¹,,El zice: ,Cînd se desparte un bărbat de nevastă-sa, pe care o părăseşte, şi ea ajunge nevasta altuia, se mai întoarce bărbatul acesta la ea? N'ar fi chiar şi ţara aceea spurcată? şi tu, ai curvit cu mulţi ibovnici, şi să te întorci iarăş la Mine? -zice Domnul.`` -

²Emeld fel szemeidet a magaslatokra, és lásd meg: hol nem szeplõsítettek meg téged? Az útakon vártál reájok, mint az arab a pusztában, és megfertõztetted a földet paráznaságaiddal és gonoszságoddal.

²,,Ridică-ţi ochii spre înălţimi, şi priveşte: unde n'ai curvit? Te ţineai la drumuri, ca Arabul în pustie, şi ai spurcat ţara prin curviile tale şi cu răutatea ta!

³Noha megvonattak a korai záporok, és késõi esõ sem volt: mégis parázna asszony homlokúvá lettél, szégyenkezni nem akartál.

³Măcar că ploile au fost oprite, şi ploaia de primăvară a lipsit, totuş tu ţi-ai păstrat fruntea de curvă, şi n'ai vrut să ai ruşine!

⁴Nemde mostantól így kiáltasz nékem: Atyám! Ifjúságomnak te vagy vezére.

⁴Acum, nu -i aşa? strigi la Mine: ,Tată! Tu ai fost Prietenul tinereţii mele!`

⁵Mindörökké haragszik-é, mindvégig bosszankodik-é? Ímé, ezt mondod, de cselekszed a gonoszságokat, a mint tõled telik.

⁵Îşi va ţinea El mînia pe vecie? ,O va păstra El totdeuna?` Iată, aşa ai vorbit, şi totuş ai făcut lucruri nelegiuite, cît ai putut!``

⁶És monda az Úr nékem Jósiás király napjaiban: Láttad-é, a mit az elpártolt Izráel cselekedett? Elment õ minden magas hegyre és minden zöldelõ fa alá, és ott paráználkodott.

⁶,,Domnul mi -a zis, pe vremea împăratului Iosia: ,Ai văzut ce a făcut necredincioasa Israel? S'a dus pe orice munte înalt şi supt orice copac verde, şi a curvit acolo.

⁷És mondám, miután mindezt megcselekedte: Térj vissza hozzám! de nem tért vissza. És látta ezt az õ hitszegõ húga, a Júda.

⁷Eu ziceam că dupăce a făcut toate aceste lucruri, se va întoarce la Mine. Dar nu s'a întors. Şi sora ei, vicleana Iuda, a fost martoră la aceasta.

⁸És láttam, hogy mindamellett is, hogy elbocsátottam az elpártolt parázna Izráelt, és adtam néki elválásról való levelet: nem félt a hitszegõ Júda, az õ húga, hanem elment, és õ is paráználkodott.

⁸Şi cu toate că a văzut că M'am despărţit de necredincioasa Israel, din pricina tuturor preacurviilor ei, şi i-am dat cartea ei de despărţenie, totuş soru-sa, vicleana Iuda, nu s'a temut, ci s'a dus să curvească la fel.

⁹És lõn, hogy az õ paráznaságának hírével megfertõztette a földet; mert kõvel és fával paráználkodott.

⁹Şi astfel, prin necurăţia ei strigătoare, Israel a spurcat ţara, a preacurvit cu piatra şi lemnul.

¹⁰És mindez után sem tért vissza hozzám az õ hitszegõ húga, a Júda, az õ szíve teljességével, hanem csak képmutatással, azt mondja az Úr.

¹⁰Cu toate acestea, vicleana Iuda, sora ei, nu s'a întors la Mine din toată inima ei, ci cu prefăcătorie, zice Domnul.``

¹¹És monda nékem az Úr: Igazabb lelkû az elpártolt Izráel, mint a hitszegõ Júda.

¹¹Domnul mi -a zis: ,Necredincioasa Israel pare nevinovată faţă de vicleana Iuda.

¹²Menj el, és kiáltsd e szókat észak felé, és mondjad: Térj vissza, elpártolt Izráel, ezt mondja az Úr, [és] nem bocsátom reátok haragomat, mert kegyelmes vagyok én, ezt mondja az Úr, nem haragszom mindörökké.

¹²Du-te de strigă aceste cuvinte spre miazănoapte, şi zi: Întoarce-te, necredincioasa Israel, zice Domnul.`` ,,Nu voi arunca o privire întunecoasă împotriva voastră, căci sînt milostiv, zice Domnul, şi nu ţin mînie pe vecie.

¹³Csakhogy ismerd el a te hamisságodat, hogy hûtelenné lettél az Úrhoz, a te Istenedhez, és szertefutottál útaidon az idegenekhez mindenféle zöldelõ fa alá, és az én szómra nem hallgattatok, ezt mondja az Úr.

¹³Recunoaşte-ţi numai nelegiuirea, recunoaşte că ai fost necredincioasă Domnului, Dumnezeului tău, că ai alergat încoace şi încolo la dumnezei străini, supt orice copac verde, şi că n'ai ascultat glasul Meu, zice Domnul.``

¹⁴Térjetek meg, szófogadatlan fiak, azt mondja az Úr, mert én férjetekké lettem néktek, és magamhoz veszlek titeket, egyet egy városból, kettõt egy nemzetségbõl, és beviszlek titeket Sionba.

¹⁴,,Întoarceţi-vă, copii răzvrătiţi, zice Domnul; căci Eu sînt Stăpînul vostru, Eu vă voi lua, pe unul dintr'o cetate, pe doi dintr -o familie, şi vă voi aduce înapoi în Sion.

¹⁵És adok néktek szívem szerint való pásztorokat, és legeltetnek tudománynyal és értelemmel.

¹⁵Vă voi da păstori după inima Mea, şi vă vor paşte cu pricepere şi cu înţelepciune.

¹⁶És ha majd megsokasodtok és megszaporodtok a földön azokban a napokban, azt mondja az Úr, nem mondják többé: Az Úr szövetségének ládája! Szívére se veszi senki, rá se gondolnak, meg sem látogatják, és nem készítik meg újra.

¹⁶Cînd vă veţi înmulţi şi veţi creşte în ţară, în zilele acelea, zice Domnul, nu se va mai vorbi de chivotul legămîntului Domnului, şi nu -i va mai veni nimănui în gînd, nu-şi vor mai aduce aminte de el, nu -i vor mai simţi lipsa, şi nici nu vor mai face altul.

¹⁷Abban az idõben Jeruzsálemet hívják majd az Úr királyiszékének, és minden nemzet oda gyülekezik az Úr nevéért Jeruzsálembe, és nem követik többé gonosz szívöknek makacsságát.

¹⁷În vremea aceea, Ierusalimul se va numi scaunul de domnie al Domnului; toate neamurile se vor strînge la Ierusalim, în Numele Domnului, şi nu vor mai urma pornirile inimii lor rele.

¹⁸Azokban a napokban a Júda háza Izráel házával fog járni, és együtt mennek be az északi földrõl abba a földbe, a melyet örökségül adtam a ti atyáitoknak.

¹⁸În zilele acelea, casa lui Iuda va umbla cu casa lui Israel şi vor veni împreună din ţara dela miazănoapte, în ţara pe care am dat -o în stăpînire părinţilor voştri.

¹⁹Azt mondám ugyanis magamban: Miképen tegyelek téged a fiak közé, és adjam néked a kivánatos földet, a pogányok seregének drága örökségét? És azt végezém: Hívj engem atyámnak, és ne pártolj el tõlem!

¹⁹Eu ziceam: ,Cum să te pun printre copiii Mei, şi să-ţi dau o ţară plăcută, o moştenire, podoabă între podoabele neamurilor? Mă gîndeam că Mă vei chema: ,Tată!` Şi nu te vei mai abate dela Mine.

²⁰Mindamellett a mint hitszegõvé lesz az asszony az õ társa iránt: úgy lettetek hitszegõkké irántam, Izráel háza, azt mondja az Úr.

²⁰Dar, cum este necredincioasă iubitului său o femeie, aşa Mi-aţi fost necredincioşi voi, casa lui Israel, zice Domnul!``

²¹Szó hallatszik a magaslatokon, Izráel fiainak esdeklõ sírása, mert elfordították útjokat, elfelejtkeztek az Úrról, az õ Istenökrõl.

²¹,,Un vuiet se aude pe înălţimi: sînt plînsetele şi rugăminţile de iertare ale copiilor lui Israel; căci şi-au sucit calea, şi au uitat pe Domnul, Dumnezeul lor.

²²Térjetek vissza, szófogadatlan fiak, [és] meggyógyítom a ti elpártolástokat! Ímé, mi hozzád járulunk, mert te vagy az Úr, a mi Istenünk!

²²,Întoarceţi-vă, copii răzvrătiţi, şi vă voi ierta abaterile.` -,Iată-ne, venim la Tine, căci Tu eşti Domnul, Dumnezeul nostru.`

²³Bizony hiábavaló a halmokról, a hegyekrõl való zajongás; bizony az Úrban, a mi Istenünkben van Izráel megmaradása!

²³,În adevăr, zădarnic se aşteaptă mîntuire dela dealuri şi dela mulţimea munţilor; în adevăr, în Domnul, Dumnezeul nostru, este mîntuirea lui Israel.

²⁴És ez a gyalázatosság emésztette a mi atyáink szerzeményét gyermekségünk óta: juhaikat, szarvasmarháikat, fiaikat és leányaikat!

²⁴Idolii, dimpotrivă, au mîncat rodul muncii părinţilor noştri, din tinereţa noastră, oile şi boii lor, fiii şi fiicele lor.

²⁵Gyalázatunkban heverünk, és elborít minket a mi szégyenünk; mert vétkeztünk az Úr ellen, a mi Istenünk ellen: mi és a mi atyáink gyermekségünk óta mind e mai napig, és nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára.

²⁵Să ne culcăm în ruşinea noastră, şi să ne învelim cu ocara noastră, căci am păcătuit împotriva Domnului, Dumnezeului nostru, noi şi părinţii noştri, din tinereţa noastră şi pînă în ziua de azi, şi n'am ascultat glasul Domnului, Dumnezeului nostru.``