¹Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.

¹Mai bine o bucată de pîne uscată, cu pace, decît o casă plină de cărnuri, cu ceartă! -

²Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.

²Un argat cu minte stăpîneşte peste fiul care face ruşine, şi va împărţi moştenirea cu fraţii lui.

³Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.

³Tigaia lămureşte argintul, şi cuptorul lămureşte aurul; dar Cel ce încearcă inimile, este Domnul. -

⁴A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.

⁴Cel rău ascultă cu luare aminte la buza nelegiuită, şi mincinosul pleacă urechea la limba nimicitoare. -

⁵A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!

⁵Cine îşi bate joc de sărac, îşi bate joc de Cel ce l -a făcut; cine se bucură de o nenorocire, nu va rămînea nepedepsit. -

⁶A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.

⁶Copiii copiilor sînt cununa bătrînilor, şi părinţii sînt slava copiilor lor. -

⁷Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.

⁷Cuvintele alese nu se potrivesc în gura unui nebun; cu cît mai puţin cuvintele mincinoase în gura unui om de viţă aleasă! -

⁸Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.

⁸Darurile par o piatră scumpă în ochii celor ce le primesc: ori încotro se întorc, izbîndesc. -

⁹Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.

⁹Cine acopere o greşală, caută dragostea, dar cine o pomeneşte mereu în vorbirile lui, desbină pe prieteni. -

¹⁰Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.

¹⁰O mustrare pătrunde mai mult pe omul priceput, decît o sută de lovituri pe cel nebun. -

¹¹Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

¹¹Cel rău nu caută decît răscoală, dar un sol fără milă va fi trimes împotriva lui. -

¹²Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.

¹²Mai bine să întîlneşti o ursoaică jefuită de puii ei, decît un nebun în timpul nebuniei lui. -

¹³A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.

¹³Celui ce întoarce rău pentru bine, nu -i va părăsi răul casa. -

¹⁴[Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.

¹⁴Începutul unei certe este ca slobozirea unor ape; deaceea, curmă cearta înainte de a se înteţi. -

¹⁵A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.

¹⁵Cel ce iartă pe vinovat şi osîndeşte pe cel nevinovat, sînt amîndoi o scîrbă înaintea Domnului. -

¹⁶Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?

¹⁶La ce slujeşte argintul în mîna nebunului? Să cumpere înţelepciunea?... Dar n'are minte. -

¹⁷Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.

¹⁷Prietenul adevărat iubeşte oricînd, şi în nenorocire ajunge ca un frate. -

¹⁸Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.

¹⁸Omul fără minte dă chezăşie, se pune chezaş pentru aproapele său. -

¹⁹Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.

¹⁹Cine iubeşte certurile iubeşte păcatul, şi cine-şi zideşte poarta prea înaltă, îşi caută pieirea. -

²⁰Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.

²⁰Cel cu inimă prefăcută nu găseşte fericirea, şi cel cu limba stricată cade în nenorocire. -

²¹A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.

²¹Cine dă naştere unui nebun va avea întristare, şi tatăl unui nebun nu poate să se bucure. -

²²A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.

²²O inimă veselă este un bun leac, dar un duh mîhnit usucă oasele. -

²³A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.

²³Cel rău primeşte daruri pe ascuns, ca să sucească şi căile dreptăţii. -

²⁴Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.

²⁴Înţelepciunea este în faţa omului priceput, dar ochii nebunului o caută la capătul pămîntului. -

²⁵Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.

²⁵Un fiu nebun aduce necaz tatălui său, şi amărăciune celei ce l -a născut. -

²⁶Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.

²⁶Nu este bine să osîndeşti pe cel neprihănit la o gloabă, nici să loveşti pe cei de neam ales din pricina neprihănirii lor. -

²⁷A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.

²⁷Cine îşi înfrînează vorbele, cunoaşte ştiinţa, şi cine are duhul potolit este un om priceput. -

²⁸Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.

²⁸Chiar şi un prost ar trece de înţelept dacă ar tăcea, şi de priceput dacă şi-ar ţinea gura.