¹Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van elõtted.

¹Dacă stai la masă la unul din cei mari, ia seama ce ai dinainte:

²És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.

²pune-ţi un cuţit în gît, dacă eşti prea lacom.

³Ne kivánd az õ csemegéit; mert ezek hazug étkek.

³Nu pofti mîncările lui alese, căci sînt o hrană înşelătoare.

⁴Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; [ez ilyen testi] eszességedtõl szünjél meg.

⁴Nu te chinui ca să te îmbogăţeşti, nu-ţi pune priceperea în aceasta.

⁵Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyû, és az ég felé elrepül!

⁵Abia ţi-ai aruncat ochii spre ea şi nu mai este; căci bogăţia îşi face aripi, şi, ca vulturul, îşi ia sborul spre ceruri.

⁶Ne egyél az irígy szemûnek étkébõl, és ne kivánd az õ csemegéit;

⁶Nu mînca pînea celui pismaş, şi nu pofti mîncările lui alese,

⁷Mert mint a ki számítgatja [a falatot] magában, olyan õ: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.

⁷căci el este ca unul care îşi face socotelile în suflet. ,,Mănîncă şi bea``, îţi va zice el; dar inima lui nu este cu tine.

⁸A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.

⁸Bucata pe care ai mîncat -o, o vei vărsa, şi cuvintele plăcute pe cari le vei spune, sînt perdute.

⁹A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.

⁹Nu vorbi la urechea celui nebun, căci el nesocoteşte cuvintele tale înţelepte.

¹⁰Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;

¹⁰Nu muta hotarul văduvei, şi nu intra în ogorul orfanilor,

¹¹Mert az õ megváltójuk erõs, az forgatja az õ ügyöket ellened!

¹¹căci răzbunătorul lor este puternic: El le va apăra pricina împotriva ta.

¹²Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.

¹²Deschide-ţi inima la învăţătură, şi urechile la cuvintele ştiinţei.

¹³Ne vond el a gyermektõl a fenyítéket; ha megvered õt vesszõvel, meg nem hal.

¹³Nu cruţa copilul de mustrare, căci dacă -l vei lovi cu nuiaua, nu va muri.

¹⁴Te vesszõvel vered meg õt: és az õ lelkét a pokolból ragadod ki.

¹⁴Lovindu -l cu nuiaua, îi scoţi sufletul din locuinţa morţilor.

¹⁵Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.

¹⁵Fiule, dacă-ţi va fi inima înţeleaptă, inima mea se va bucura;

¹⁶És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.

¹⁶şi lăuntrul meu se va veseli, cînd buzele tale vor spune ce este bine.

¹⁷Ne irígykedjék a te szíved a bûnösökre; hanem az Úr félelmében [légy] egész napon;

¹⁷Să nu-ţi pizmuiască inima pe cei păcătoşi, ci să aibă totdeauna frică de Domnul;

¹⁸Mert [ennek] bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.

¹⁸căci este o răsplată, şi nu ţi se va tăia nădejdea.

¹⁹Hallgass te, fiam, [engem,] hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.

¹⁹Ascultă, fiule, şi fii înţelept; îndreaptă-ţi inima pe calea cea dreaptă.

²⁰Ne légy azok közül való, a kik borral dõzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.

²⁰Nu fi printre ceice beau vin, nici printre ceice se îmbuibează cu carne.

²¹Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.

²¹Căci beţivul şi cel ce se dedă la îmbuibare sărăcesc, şi aţipirea te face să porţi zdrenţe.

²²Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

²²Asculă pe tatăl tău, care te -a născut, şi nu nesocoti pe mamă-ta, cînd a îmbătrînit.

²³Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.

²³Cumpără adevărul, şi nu -l vinde, înţelepciunea, învăţătura şi priceperea.

²⁴Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülõje annak vígadoz.

²⁴Tatăl celui neprihănit se veseleşte, şi cel ce dă naştere unui înţelept se bucură.

²⁵Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülõd.

²⁵Să se bucure tatăl tău şi mama ta, să se veselească cea care te -a născut.

²⁶Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megõrizzék.

²⁶Fiule, dă-mi inima ta, şi să găsească plăcere ochii tăi în căile Mele.

²⁷Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.

²⁷Căci curva este o groapă adîncă, şi străina o fîntînă strîmtă.

²⁸És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.

²⁸Ea pîndeşte ca un hoţ, şi măreşte între oameni numărul celor stricaţi.

²⁹Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?

²⁹Ale cui sînt vaietele? Ale cui sînt oftările? Ale cui sînt neînţelegerile? Ale cui sînt plîngerile? Ale cui sînt rănirile fără pricină? Ai cui sînt ochii roşi?

³⁰A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.

³⁰Ale celor ce întîrzie la vin, şi se duc să golească paharul cu vin amestecat.

³¹Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az õ csillogását; könnyen alá csuszamlik,

³¹Nu te uita la vin cînd curge roş şi face mărgăritare în pahar; el alunecă uşor,

³²Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.

³²dar pe urmă ca un şarpe muşcă şi înţeapă ca un basilisc.

³³A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.

³³Ochii ţi se vor uita după femeile altora, şi inima îţi va vorbi prostii.

³⁴És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.

³⁴Vei fi ca un om culcat în mijlocul mării, ca un om culcat pe vîrful unui catarg.

³⁵Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.

³⁵,,M'a lovit... dar nu mă doare!... M'a bătut... dar nu simt nimic! Cînd... mă voi trezi? Mai vreau vin!``