1Bölcseség megépítette az õ házát, annak hét oszlopát kivágván.
1Înţelepciunea şi -a zidit casa, şi -a tăiat cei şapte stîlpi.
2Megölte vágnivalóit, kitöltötte borát, asztalát is elkészítette.
2Şi -a junghiat vitele, şi -a amestecat vinul, şi -a pus masa.
3Elbocsátá az õ leányit, hivogat a város magas helyeinek tetein.
3Şi -a trimes slujnicele, şi strigă, de pe... vîrful înălţimilor cetăţii:
4Ki tudatlan? térjen ide; az értelem nélkül valónak [ezt] mondja:
4,,Cine este prost, să vină încoace!`` Celor lipsiţi de pricepere le zice:
5Jõjjetek, éljetek az én étkemmel, és igyatok a borból, melyet töltöttem.
5,,Veniţi de mîncaţi din pînea mea, şi beţi din vinul pe care l-am amestecat!
6Hagyjátok el a bolondokat, hogy éljetek, járjatok az eszességnek útán.
6Lăsaţi prostia, şi veţi trăi, şi umblaţi pe calea priceperii!``
7A ki tanítja a csúfolót, nyer magának szidalmat: és a ki feddi a latrot, szégyenére lesz.
7Celce mustră pe un batjocoritor îşi trage dispreţ, şi celce caută să îndrepte pe cel rău se alege cu ocară.
8Ne fedd meg a csúfolót, hogy ne gyûlöljön téged; fedd meg a bölcset, és szeret téged.
8Nu mustra pe cel batjocoritor, ca să nu te urască; mustră pe cel înţelept, şi el te va iubi!
9Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz; tanítsd az igazat, és öregbíti a tanulságot.
9Dă înţeleptului, şi se va face şi mai înţelept; învaţă pe cel neprihănit, şi va învăţa şi mai mult!
10A bölcseségnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.
10Începutul înţelepciunii este frica de Domnul; şi ştiinţa sfinţilor, este priceperea.
11Mert én általam sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit.
11Prin mine ţi se vor înmulţi zilele, şi ţi se vor mări anii vieţii tale.
12Ha bölcs vagy, bölcs vagy te magadnak; ha pedig csúfoló vagy, magad vallod kárát.
12Dacă eşti înţelept, pentru tine eşti înţelept; dacă eşti batjocoritor, tu singur vei suferi.
13Balgaság asszony fecsegõ, bolond és semmit nem tud.
13Nebunia este o femeie gălăgioasă, proastă şi care nu ştie nimic.
14És leült az õ házának ajtajába, székre a városnak magas helyein,
14Ea şade totuş la uşa casei sale, pe un scaun, pe înălţimile cetăţii,
15Hogy hívja az útonjárókat, a kik egyenesen mennek útjokon.
15ca să strige la trecătorii, cari merg pe calea cea dreaptă:
16Ki együgyû? térjen ide, és valaki esztelen, annak [ezt] mondja:
16,,Cine este prost, să vină aici!`` Iar celui fără minte îi zice:
17A lopott víz édes, és a titkon való étel gyönyörûséges!
17,,Apele furate sînt dulci, şi pînea luată pe ascuns este plăcută!``
18És az nem tudja, hogy ott élet nélkül valók vannak; és a pokol mélyébe esnek az õ hivatalosai!
18El nu ştie că acolo sînt morţii, şi că oaspeţii ei sînt în văile locuinţei morţilor.