¹Azután megáldá Isten Noét és az õ fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet.

¹Och Gud välsignade Noa och hans söner och sade till dem: »Varen fruktsamma och föröken eder, och uppfyllen jorden.

²És féljen és rettegjen tõletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden a mi nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott;

²Och må fruktan och förskräckelse för eder komma över alla djur på jorden och alla fåglar under himmelen; jämte allt som krälar på marken och alla fiskar i havet vare de givna i eder hand.

³Minden mozgó állat, a mely él legyen nektek eledelûl; a mint a zöld fûvet, nektek adtam mindazokat.

³Allt som rör sig och har liv skolen I hava till föda; såsom jag har givit eder gröna örter, så giver jag eder allt detta.

⁴Csak a húst az õt elevenítõ vérrel meg ne egyétek.

⁴Kött som har i sig sin själ, det är sitt blod, skolen I dock icke äta.

⁵De a ti véreteket, a melyben van a ti éltetek, számon kérem; számon kérem minden állattól, azonképen az embertõl, kinek-kinek atyjafiától számon kérem az ember életét.

⁵Men edert eget blod, vari eder själ är, skall jag utkräva. Jag skall utkräva det av vilket djur det vara må. Jag skall ock av den ena människan utkräva den andres själ;

⁶A ki ember-vért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremté az embert.

⁶den som utgjuter människoblod, hans blod skall av människor bliva utgjutet, ty Gud har gjort människan till sin avbild.

⁷Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok azon.

⁷Och varen I fruktsamma och föröken eder; växen till på jorden och föröken eder på den.»

⁸És szóla az Isten Noénak és vele az õ fiainak, mondván:

⁸Ytterligare sade Gud till Noa och till hans söner med honom:

⁹Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok.

⁹»Se, jag vill upprätta ett förbund med eder, och med edra efterkommande efter eder,

¹⁰És minden élõ állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve a mi a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig.

¹⁰och med alla levande varelser som I haven hos eder: fåglar, boskapsdjur och alla vilda djur hos eder, alla jordens djur som hava gått ut ur arken.

¹¹Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére.

¹¹Jag vill upprätta ett förbund med eder: härefter skall icke mer ske att allt kött utrotas genom flodens vatten; ingen flod skall mer komma och fördärva jorden.»

¹²És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök idõkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élõ állat között, mely ti veletek van:

¹²Och Gud sade: »Detta skall vara tecknet till det förbund som jag gör mellan mig och eder, jämte alla levande varelser hos eder, för eviga tider:

¹³Az én ívemet helyeztetem a felhõkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között.

¹³min båge sätter jag i skyn; den skall vara tecknet till förbundet mellan mig och jorden.

¹⁴És lészen, hogy mikor felhõvel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhõben.

¹⁴Och när jag härefter låter skyar stiga upp över jorden och bågen då synes i skyn,

¹⁵És megemlékezem az én szövetségemrõl, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testbõl való élõ állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére.

¹⁵skall jag tänka på det förbund som har blivit slutet mellan mig och eder, jämte alla levande varelser, vad slags kött det vara må; och vattnet skall då icke mer bliva en flod som fördärvar allt kött.

¹⁶Azért legyen tehát az ív a felhõben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségrõl Isten között és minden testbõl való élõ állat között, mely a földön van.

¹⁶När alltså bågen synes i skyn och jag ser på den, skall jag tänka på det eviga förbund som har blivit slutet mellan Gud och alla levande varelser, vad slags kött det vara må på jorden.»

¹⁷És monda Isten Noénak: Ez ama szövetségnek jele, melyet szerzettem én közöttem és minden test között, mely a földön van.

¹⁷Så sade nu Gud till Noa: »Detta skall vara tecknet till det förbund som jag har upprättat mellan mig och allt kött på jorden.»

¹⁸Valának pedig Noé fiai, kik a bárkából kijöttek vala: Sém és Khám és Jáfet. Khám pedig Kanaánnak atyja.

¹⁸Noas söner, som gingo ut ur arken, voro Sem, Ham och Jafet; men Ham var Kanaans fader.

¹⁹Ezek hárman a Noé fiai s ezektõl népesedék meg az egész föld.

¹⁹Dessa tre voro Noas söner och från dessa hava alla jordens folk utgrenat sig.

²⁰Noé pedig földmívelõ kezde lenni, és szõlõt ültete.

²⁰Och Noa var en åkerman och var den förste som planterade en vingård.

²¹És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén.

²¹Men när han drack av vinet, blev han drucken och låg blottad i sitt tält.

²²Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az õ atyjának mezítelenségét, és hírûl adá künnlevõ két testvérének.

²²Och Ham, Kanaans fader, såg då sin faders blygd och berättade det för sina båda bröder, som voro utanför.

²³Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét.

²³Men Sem och Jafet togo en mantel och lade den på sina skuldror, båda tillsammans, och gingo så baklänges in och täckte över sin faders blygd; de höllo därvid sina ansikten bortvända, så att de icke sågo sin faders blygd.

²⁴Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az õ kisebbik fia cselekedett vala:

²⁴När sedan Noa vaknade upp från ruset och fick veta vad hans yngste son hade gjort honom, sade han:

²⁵Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt.

²⁵»Förbannad vare Kanaan, en trälars träl vare han åt sina bröder!»

²⁶Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán!

²⁶Ytterligare sade han: »Välsignad vare HERREN, Sems Gud, och Kanaan vare deras träl!

²⁷Terjeszsze ki Isten Jáfetet, lakozzék Sémnek sátraiban; légyen néki szolgája a Kanaán!

²⁷Gud utvidge Jafet, han tage sin boning i Sems hyddor, och Kanaan vare deras träl.»

²⁸Éle pedig Noé az özönvíz után háromszáz ötven esztendeig.

²⁸Och Noa levde efter floden tre hundra femtio år;

²⁹És vala Noé egész életének ideje kilenczszáz ötven esztendõ; és meghala.

²⁹alltså blev Noas hela ålder nio hundra femtio år; därefter dog han.