¹Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, [és] kezedet adván, kötelezted magadat másért:

¹Min son, om du har gått i borgen för din nästa och givit ditt handslag för en främmande,

²Szádnak beszédei által estél tõrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.

²om du har blivit bunden genom din muns tal, ja, fångad genom din muns tal,

³Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.

³då, min son, må du göra detta för att rädda dig, eftersom du har kommit i din nästas våld: gå och kasta dig ned för honom och ansätt honom,

⁴Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,

⁴unna dina ögon ingen sömn och dina ögonlock ingen slummer.

⁵Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a [vadász] kezébõl, és mint a madár a madarásznak kezébõl.

⁵Sök räddning såsom en gasell ur jägarens våld, och såsom en fågel ur fågelfängarens våld.

⁶Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az õ útait, és légy bölcs!

⁶Gå bort till myran, du late; se huru hon gör, och bliv vis.

⁷A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,

⁷Hon har ingen furste över sig, ingen tillsyningsman eller herre;

⁸Nyárban szerzi meg az õ kenyerét, aratáskor gyûjti eledelét.

⁸dock bereder hon om sommaren sin föda och samlar under skördetiden in sin mat.

⁹Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?

⁹Huru länge vill du ligga, du late? När vill du stå upp ifrån din sömn?

¹⁰Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;

¹⁰Ja, sov ännu litet, slumra ännu litet, lägg ännu litet händerna i kors för att vila,

¹¹Így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szûkölködésed, mint a paizsos férfiú!

¹¹så skall fattigdomen komma över dig såsom en rövare och armodet såsom en väpnad man.

¹²Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,

¹²En fördärvlig människa, ja, en ogärningsman är den som går omkring med vrånghet i munnen,

¹³A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.

¹³som blinkar med ögonen, skrapar med fötterna, giver tecken med fingrarna.

¹⁴Álnokság van az õ szívében, gonoszt forral minden idõben, háborúságot indít.

¹⁴Svek bär en sådan i sitt hjärta, ont bringar han alltid å bane, trätor kommer han åstad.

¹⁵Annakokáért hirtelen eljõ az õ nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.

¹⁵Därför skall ofärd plötsligt komma över honom; oförtänkt varder han krossad utan räddning.

¹⁶E hat dolgot gyûlöli az Úr, és hét dolog útálat az õ lelkének:

¹⁶Sex ting är det som HERREN hatar, ja, sju äro styggelser för hans själ

¹⁷A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,

¹⁷stolta ögon, en lögnaktig tunga, händer som utgjuta oskyldigt blod,

¹⁸Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,

¹⁸ett hjärta som hopsmider fördärvliga anslag, fötter som äro snara till att löpa efter vad ont är,

¹⁹A hazugságlehelõ hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!

¹⁹den som främjar lögn genom falskt vittnesbörd, och den som vållar trätor mellan bröder.

²⁰Õrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.

²⁰Min son, bevara din faders bud, och förkasta icke din moders undervisning.

²¹Kösd azokat szívedre mindenkor, fûzd a nyakadba.

²¹Hav dem alltid bundna vid ditt hjärta, fäst dem omkring din hals.

²²Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, õriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.

²²När du går, må de leda dig, när du ligger, må de vaka över dig, och när du vaknar upp, må de tala till dig.

²³Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.

²³Ty budet är en lykta och undervisningen ett ljus, och tillrättavisningar till tukt äro en livets väg.

²⁴Hogy a gonosz asszonytól téged megõrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétõl.

²⁴De kunna bevara dig för onda kvinnor, för din nästas hustrus hala tunga.

²⁵Ne kivánd az õ szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;

²⁵Hav icke begärelse i ditt hjärta till hennes skönhet, och låt henne icke fånga dig med sina blickar.

²⁶Mert a parázna asszony miatt [jut az ember] egy darab kenyérre, és [más] férfi felesége drága életet vadász!

²⁶Ty för skökan måste du lämna din sista brödkaka, och den gifta kvinnan går på jakt efter ditt dyra liv.

²⁷Vehet-é valaki tüzet az õ kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?

²⁷Kan väl någon hämta eld i sitt mantelveck utan att hans kläder bliva förbrända?

²⁸Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?

²⁸Eller kan någon gå på glödande kol, utan att hans fötter varda svedda?

²⁹Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!

²⁹Så sker ock med den som går in till sin nästas hustru; ostraffad bliver ingen som kommer vid henne.

³⁰Nem útálják meg a lopót, ha lop az õ kivánságának betöltésére, mikor éhezik;

³⁰Föraktar man icke tjuven som stjäl för att mätta sitt begär, när han hungrar?

³¹És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az õ házának minden marháját érette adhatja;

³¹Och han måste ju, om han ertappas, betala sjufalt igen och giva allt vad han äger i sitt hus.

³²A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!

³²Så är ock den utan förstånd, som förför en annans hustru; ja, en självspilling är den som sådant gör.

³³Vereséget és gyalázatot nyer, és az õ gyalázatja el nem töröltetik.

³³Plåga och skam är vad han vinner, och hans smälek utplånas icke.

³⁴Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.

³⁴Ty svartsjuk är mannens vrede, och han skonar icke på hämndens dag;

³⁵Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.

³⁵lösepenning aktar han alls icke på, och bryr sig ej om att du bjuder stora skänker.