¹Az éneklõmesternek; Dávid tanítása;

¹För sångmästaren; en sång av David,

²Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be.

²när edoméen Doeg kom och berättade för Saul och sade till honom: »David har gått in i Ahimeleks hus.»

³Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

³Varför berömmer du dig av vad ont är, du våldsverkare? Guds nåd varar ju beständigt.

⁴Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

⁴Din tunga far efter fördärv, den är lik en skarp rakkniv, du arglistige.

⁵Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. Szela.

⁵Du älskar ont mer än gott, lögn mer än att tala vad rätt är. Sela.

⁶Szeretsz minden ártalmas beszédet, [és] az álnok nyelvet.

⁶Ja, du älskar allt fördärvligt tal, du falska tunga.

⁷Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élõk földérõl. Szela.

⁷Därför skall ock Gud störta dig ned för alltid, han skall gripa dig och rycka dig ut ur din hydda och utrota dig ur de levandes land. Sela.

⁸És látják [ezt] az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

⁸Och de rättfärdiga skola se det och frukta, de skola le åt honom:

⁹Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erõsségévé, hanem az õ gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az õ gonoszságában volt! [ (Psalms 52:10) Én pedig mint zöldelõ olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké. ] [ (Psalms 52:11) Áldlak téged örökké, hogy [így] cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos [vagy,] a te híveid elõtt. ]

⁹»Se där är den man som icke gjorde Gud till sitt värn, utan förlitade sig på sin stora rikedom, trotsig i sin lystnad!»

¹⁰Men jag skall vara såsom ett grönskande olivträd i Guds hus; jag förtröstar på Guds nåd alltid och evinnerligen.

¹¹Jag skall evinnerligen tacka dig för att du har gjort det; och inför dina fromma skall jag förbida ditt namn, ty det är gott.