¹Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára;

¹För sångmästaren; en psalm av David,

²Mikor õ hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett.

²när profeten Natan kom till honom, då han hade gått in till Bat-Seba.

³Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bûneimet!

³Gud, var mig nådig efter din godhet, utplåna mina överträdelser efter din stora barmhärtighet.

⁴Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimbõl tisztíts ki engemet;

⁴Två mig väl från min missgärning, och rena mig från synd.

⁵Mert ismerem az én bûneimet, és az én vétkem szüntelen elõttem [forog.]

⁵Ty jag känner mina överträdelser, och min synd är alltid inför mig.

⁶Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid elõtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.

⁶Mot dig allena har jag syndat och gjort vad ont är i dina ögon; på det att du må finnas rättfärdig i dina ord och rättvis i dina domar.

⁷Ímé én vétekben fogantattam, és bûnben melengetett engem az anyám.

⁷Se, i synd är jag född, och i synd har min moder avlat mig.

⁸Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensõmben bölcseségre tanítasz engem.

⁸Du har ju behag till sanning i hjärtegrunden; så lär mig då vishet i mitt innersta.

⁹Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.

⁹Skära mig med isop, så att jag varder ren; två mig, så att jag bliver vitare än snö.

¹⁰Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.

¹⁰Låt mig förnimma fröjd och glädje, låt de ben som du har krossat få fröjda sig.

¹¹Rejtsd el orczádat az én vétkeimtõl, és töröld el minden álnokságomat.

¹¹Vänd bort ditt ansikte från mina synder, och utplåna alla mina missgärningar.

¹²Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erõs lelket újítsd meg bennem.

¹²Skapa i mig, Gud, ett rent hjärta, och giv mig på nytt en frimodig ande.

¹³Ne vess el engem a te orczád elõl, és a te szent lelkedet ne vedd el tõlem.

¹³Förkasta mig icke från ditt ansikte, och tag icke din helige Ande ifrån mig.

¹⁴Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.

¹⁴Låt mig åter få fröjdas över din frälsning, och uppehåll mig med villighetens ande.

¹⁵Hadd tanítsam a bûnösöket a te útaidra, hogy a vétkezõk megtérjenek hozzád.

¹⁵Då skall jag lära överträdarna dina vägar, och syndarna skola omvända sig till dig.

¹⁶Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.

¹⁶Rädda mig undan blodstider, Gud, du min frälsnings Gud, så skall min tunga jubla över din rättfärdighet.

¹⁷Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.

¹⁷Herre, upplåt mina läppar, så att min mun kan förkunna ditt lov.

¹⁸Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égõáldozatban sem gyönyörködöl.

¹⁸Ty du har icke behag till offer, eljest skulle jag giva dig sådana; till brännoffer har du icke lust.

¹⁹Isten elõtt [kedves] áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bûnbánó szívet oh Isten nem veted te meg! [ (Psalms 51:20) Tégy jól a te kegyelmedbõl a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kõfalait. ] [ (Psalms 51:21) Akkor kedvesek lesznek elõtted az igazságnak áldozatai; az égõ és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal. ]

¹⁹Det offer som behagar Gud är en förkrossad ande; ett förkrossat och bedrövat hjärta skall du, Gud, icke förakta.

²⁰Gör väl mot Sion i din nåd, bygg upp Jerusalems murar.

²¹Då skall du undfå rätta offer, som behaga dig, brännoffer och heloffer; då skall man offra tjurar på ditt altare.