¹Az éneklõmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elõl a barlangba menekült.

¹För sångmästaren; »Fördärva icke»; en sång av David, när han flydde för Saul och var i grottan.

²Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.

²Var mig nådig, o Gud, var mig nådig; ty till dig tager min själ sin tillflykt. Ja, under dina vingars skugga vill jag taga min tillflykt, till dess att det onda är förbi.

³A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felõlem.

³Jag ropar till Gud den Högste, till Gud, som fullbordar sitt verk för mig.

⁴Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.

⁴Han skall sända från himmelen och frälsa mig, när jag smädas av människor som stå mig efter livet. Sela. Gud skall sända sin nåd och sin trofasthet.

⁵Az én lelkem oroszlánok között van, tûzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.

⁵Min själ är omgiven av lejon, jag måste ligga bland eldsprutare, bland människor vilkas tänder äro spjut och pilar, och vilkas tungor äro skarpa svärd.

⁶Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!

⁶Upphöjd vare du, Gud, över himmelen; över hela jorden sträcke sig din ära.

⁷Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én elõttem, de õk estek abba. Szela.

⁷De lägga ut nät för mina fötter, min själ böjes ned, de gräva för mig en grop, men de falla själva däri. Sela.

⁸Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!

⁸Mitt hjärta är frimodigt, o Gud, mitt hjärta är frimodigt; jag vill sjunga och lova.

⁹Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!

⁹Vakna upp, min ära; upp, psaltare och harpa! Jag vill väcka morgonrodnaden.

¹⁰Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.

¹⁰Jag vill tacka dig bland folken, Herre; jag vill lovsjunga dig bland folkslagen.

¹¹Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhõkig a te hûséged. [ (Psalms 57:12) Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged! ]

¹¹Ty din nåd är stor allt upp till himmelen och din trofasthet allt upp till skyarna.

¹²Upphöjd vare du, Gud, över himmelen; över hela jorden sträcke sig din ära.