¹Ének; Aszáf zsoltára.

¹En sång, en psalm av Asaf.

²Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

²Gud, var icke så tyst, tig icke och var icke så stilla, o Gud.

³Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.

³Ty se, dina fiender larma, och de som hata dig resa upp huvudet.

⁴Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.

⁴Mot ditt folk förehava de listiga anslag och rådslå mot dem som du beskyddar.

⁵Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

⁵De säga: »Kom, låt oss utrota dem, så att de ej mer äro ett folk, och så att ingen mer tänker på Israels namn.»

⁶Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

⁶Ty endräktigt rådslå dem med varandra, de sluta mot dig ett förbund:

⁷Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

⁷Edoms tält och ismaeliterna, Moab och hagariterna,

⁸A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

⁸Gebal och Ammon och Amalek, filistéerna tillika med dem som bo i Tyrus;

⁹Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.

⁹Assur har ock slutit sig till dem, han har lånat sin arm åt Lots barn. Sela.

¹⁰Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

¹⁰Gör med dem såsom du gjorde med Midjan, såsom med Sisera och Jabin vid Kisons bäck,

¹¹A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lõnek.

¹¹dem som förgjordes vid En-Dor och blevo till gödning åt marken.

¹²Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

¹²Låt det gå deras ädlingar såsom det gick Oreb och Seeb, och alla deras furstar såsom det gick Seba och Salmunna,

¹³A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

¹³eftersom de säga: »Guds ängder vilja vi intaga åt oss.»

¹⁴Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;

¹⁴Min Gud, låt dem bliva såsom virvlande löv, såsom strå för vinden.

¹⁵Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

¹⁵Lik en eld som förbränner skog och lik en låga som avsvedjar berg

¹⁶Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!

¹⁶förfölje du dem med ditt oväder, och förskräcke du dem med din storm.

¹⁷Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

¹⁷Gör deras ansikten fulla med skam, så att de söka ditt namn, o HERRE.

¹⁸Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön. ]

¹⁸Ja, må de komma på skam och förskräckas till evig tid, må de få blygas och förgås.

¹⁹Och må de förnimma att du allena bär namnet »HERREN», den Högste över hela jorden.