Hungarian: Karolij

Tajik

Matthew

24

1És kijõvén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az õ tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.
1ВА Исо аз маъбад баромада, мерафт. Ва шогирдонаш назди Ӯ омаданд, то ки иморатҳои маъбадро ба Ӯ нишон днҳанд.
2Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kõ kövön, mely le nem romboltatik.
2Исо дар ҷавоби онҳо гуфт: «Оё ҳамаи инҳоро мебинед? Ба ростй ба шумо мегӯям: дар ин ҷо санге бар санге нахоҳад монд; ҳамааш хароб хоҳад шуд».
3Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?
3Вакте ки Ӯ бар кӯҳи Зайтун нишаста буд, шогирдонаш ба танҳой назди Ӯ омада, пурсиданд: «Моро огоҳ кун, кл ин кай воқеъ мешавад? Ва аломати омадани Ту ва оҳирзамон чй гуна аст?»
4És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,
4Исо дар ҷавоби онҳо гуфт: «Ҳушьёр бошед, ки касе шуморо гумроҳ накунад;
5Mert sokan jõnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.
5«Зеро бисьёр касон бо номи Ман омада, гӯянд, ки "ман Масеҳ ҳастам", вамардуми бисьёрро гумроҳ хоҳанд кард.
6Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreirõl: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.
6«Ҷангҳо ва овозаи ҷангҳоро хоҳед шунид. Зинҳор, натарсед; зеро ҳамаи ин бояд воқеъ шавад; лекин ин ҳанӯз интиҳо нест:
7Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.
7«Зеро қавме бар зидди қавме ва салтанате бар зидди салтанате қиём хоҳад кард, ва дар ҳар ҷо қаҳтиҳо, вабоҳо ва зилзилаҳо рӯй хоҳад дод;
8Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.
8«Аммо ҳамаи инҳо ибтидои дардҳост.
9Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyûlöletesek lesztek minden nép elõtt az én nevemért.
9«Он гоҳ шуморо ба шиканҷаҳо таслим карда, хоҳанд кушт; ва ҳамаи қавмҳо аз барои исми Ман ба шумо адоват хоҳанд дошт.
10És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyûlölik egymást.
10«Дар он замон бисьёр касон ба васваса хоҳанд афтод; ва якдигарро таслим хоҳанд кард ва аз якдигар нафрат хоҳанд дошт;
11És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.
11«Ва басе анбиёи козиб ба майдон омада, мардуми бисьёрро гумроҳ хоҳанд кард;
12És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.
12«Ва ба сабаби афзудани шарорат, муҳаббати бисьёр касон сард хоҳад шуд;
13De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.
13«Лекин ҳар кӣ то охир сабр кунад, наҷот хоҳад ёфт.
14És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jõ el a vég.
14«Ва ин Инҷили Малакут дар тамоми олам мавъиза хоҳад шуд, то ки барои ҳамаи халқҳо шаҳодате шавад; ва он гоҳ интиҳо фаро хоҳад расид.
15Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyrõl Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):
15«Пас, чун кароҳати харобиро, ки Дониёли набй ба забон овардааст, дар ҷои муқаддас бар по бубинед, - ҳар кӣ хонад, дарк кунад, -
16Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;
16«Он гоҳ онҳое ки дар Яхудо мебошанд, ба кӯҳистон гурезанд;
17A ház tetején levõ ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;
17«Ва ҳар кӣ бар бом бошад, барои гирифтани чизе аз ҳонаи худ, поён нафурояд;
18És a mezõn levõ ne térjen vissza, hogy az õ ruháját elvigye.
18«Ва он ки дар киштзор аст, барои гирифтани ҷомаи худ барнагардад.
19Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.
19«Лекин вой бар ҳоли ҳомиладорон ва ширдорон дар он айём!
20Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:
20«Дуо кунед, ки гурезстани шумо дар зимистон ва ё рӯзи шанбе рӯй надиҳад;
21Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.
21«Зеро дар он замон чунон мусибати бузурге хоҳад шуд, ки аз ибтидои олам то ҳол нашудааст, ва бори дигар нахоҳад шуд.
22És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.
22«Ва агар он айём кӯтоҳ намешуд, ҳеҷ касе наҷот намеёфт; лекин аз барои баргузидагон он айём кӯтоҳ хоҳад шуд.
23Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek.
23«Дар он ҳангом агар касе ба шумо гӯяд: "Инак Масеҳ дар ин ҷост" ё "дар он ҷост", бовар накунед;
24Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.
24«Зеро ки масеҳони козиб ва анбиёи козиб ба майдон омада, аломот ва мӯъҷизоти бузурге нишон хоҳанд дод, то ки, агар мумкин бошад, баргузидагонро низ гумроҳ кунанд.
25Ímé eleve megmondottam néktek.
25«Инак, Ман пешакӣ ба шумо гуфтам.
26Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belsõ szobákban; ne higyjétek.
26«Пас, агар ба шумо гӯянд: "Инак, дар биёбон аст", - берун наравед; "инак дар ҳуҷра аст", - бовар накунед.
27Mert a miképen a villámlás napkeletrõl támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.
27«Зеро, чӣ тавре ки барқ дар шарқ зоҳир шуда, дар ғарб ҳам иамудор мегардад, омадани Писари Одам низ чунин хоҳад шуд;
28Mert a hol a dög, oda gyûlnek a keselyûk.
28«Ҳар ҷо, ки лошае бошад, каргасон дар он ҷо ҷамъ шаванд.
29Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égrõl lehullanak, és az egeknek erõsségei megrendülnek.
29«Ва фавран, пас аз мусибати он айём, офтоб хира шавад, ва моҳ рӯшноии худро надиҳад, ва ситорагон аз осмон фурӯ резанд, ва қувваҳои афлок мутазалзил шаванд;
30És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljõni az ég felhõiben nagy hatalommal és dicsõséggel.
30«Он гоҳ аломати Писари Одам дар осмон намудор хоҳад гардид; ва он гоҳ ҳамаи қабилаҳои рӯи замин навҳа кунанд ва Писари Одамро бинанд, ки бо қудрат ва ҷалоли азим бар абрҳо меояд;
31És elküldi az õ angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyûjtik az õ választottait a négy szelek felõl, az ég egyik végétõl a másik végéig.
31«Ва фариштагони Худро бо карнаи баландовоз хоҳад фиристод, ва баргузидагони Ӯро аз чор ҷониб, аз як канори осмон то канори дигараш фароҳам хоҳад овард.
32A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:
32«Акнун аз дарахти анҷир мисол гиред: чун шоҳааш нарм шуда, барг оварад, медонед, ки тобистон наздик аст;
33Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó elõtt.
33«Ҳамчунин шумо чун ҳамаи ин чизҳоро дидед, бидонед, ки наздик аст, назди дар аст.
34Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek.
34«Ба ростӣ ба шумо мегӯям; ин насл ҳанӯз аз олам нагузашта, ҳамаи ин чизҳо воқеъ ҳоҳад шуд.
35Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
35«Осмон ва замин гузарон аст, лекин каломи Ман гузарон нест.
36Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.
36«Аммо он рӯз ва соатро, ғайр аз Падари Ман, ҳеҷ кас, ҳатто фариштагони осмон ҳам намедонанд;
37A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
37«Чй тавре ки дар айёми Нӯҳ шуда буд, дар омадани Писари Одам низ ҳамон тавр хоҳад шуд:
38Mert a miképen az özönvíz elõtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne.
38«Зеро, чӣ тавре ки дар айёми пеш аз тӯфон, то он рӯзе ки Нӯх ба киштӣ даромад, мехӯрданд, менӯшиданд, зан мегирифтанд ва ба шавҳар мерафтанд,
39És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.
39«Ва чизе намефаҳмиданд, то даме ки тӯфон омада, ҳамаро несту нобуд кард, - омадани Писари Одам низ ҳамон тавр хоҳад шуд;
40Akkor ketten lesznek a mezõn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
40«Он вақт аз ду нафаре ки дар киштзор ҳастанд, яке гирифта ва дигаре гузошта хоҳад шуд;
41Két asszony õröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.
41«Ва аз ду зане ки бо дастос машғуланд, яке гирифта ва дигаре гузошта хоҳад шуд.
42Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jõ el a ti Uratok.
42«Пас, бедор бошед, зеро намедонед, ки Худованди шумо дар кадом соат меояд.
43Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jõ el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.
43«Лекин ҳаминро шумо медонед, ки агар соҳкби хона медонист, ки дар кадом поси шаб дузд меояд, бедор монда, намегузошт, ки ба хонааш нақб занад.
44Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jõ el az embernek Fia.
44«Бинобар ин шумо низ тайёр бошед, зеро дар соате ки гумон надоред, Писари Одам меояд.
45Kicsoda hát a hû és bölcs szolga, a kit az õ ura gondviselõvé tõn az õ házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?
45«Пас он ғуломи мӯътамад ва доно кист, ки оғояш вайро бар хизматгорони худ таъин карда бошад, то ки ба онҳо дар сари вақт хӯрок диҳад?
46Boldog az a szolga, a kit az õ ura, mikor haza jõ, ily munkában talál.
46«Хушо он ғуломе ки оғояш омада, вайро машғули ҳамин кор ёбад;
47Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselõvé teszi õt.
47«Ба ростӣ ба шумо мегӯям, ки вайро бар тамоми дороии худ таъин хоҳад кард.
48Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az õ szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;
48«Лекин агар он ғулом бадкирдор бошад ва дар дили худ гӯяд, ки "оғои ман ба зудӣ намеояд",
49És az õ szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:
49«Ва ба задани гуломони дигар шурӯъ кунад ва бо бадмастон ба хӯрдан ва нӯшидан машғул шавад, -
50Megjõ annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,
50«Оғои он ғулом дар рӯзе ки вай мунтазир нест, ва дар соате ки гумон надорад, хоҳад омад,
51És ketté vágatja õt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
51«Ва ӯро ду пора карда, қисматашро бо риёкорон баробар хоҳад кард: дар он ҷо гирья ва ғиҷирроси дандон хоҳад буд».