¹Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel õ igaz vala önmaga elõtt:

¹Sa gayo'y ang tatlong lalaking ito ay nagsitigil ng pagsagot kay Job, sapagka't siya'y matuwid sa kaniyang sariling paningin.

²Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségébõl. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.

²Nang magkagayo'y nagalab ang poot ni Eliu, na anak ni Barachel na Bucita, na angkan ni Ram: laban kay Job ay nagalab ang kaniyang poot, sapagka't siya'y nagpapanggap na ganap kay sa Dios.

³De felgerjedt haragja az õ három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.

³Laban din naman sa kaniyang tatlong kaibigan ay nagalab ang kaniyang poot, sapagka't sila'y hindi nakasumpong ng sagot, at gayon man ay nahatulan si Job.

⁴Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának õ nála.

⁴Si Eliu nga ay naghintay upang magsalita kay Job, sapagka't sila'y matanda kay sa kaniya.

⁵De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az õ haragja.

⁵At nang makita ni Eliu na walang kasagutan sa bibig ng tatlong lalaking ito, ay nagalab ang kaniyang poot.

⁶És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.

⁶At si Eliu na anak ni Barachel na Bucita ay sumagot at nagsabi, Ako'y bata, at kayo'y totoong matatanda; kaya't ako'y nagpakapigil at hindi ako nangahas magpatalastas sa inyo ng aking haka.

⁷Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!

⁷Aking sinabi, Ang mga kaarawan ang mangagsasalita, at ang karamihan ng mga taon ay mangagtuturo ng karunungan.

⁸Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!

⁸Nguni't may espiritu sa tao, at ang hinga ng Makapangyarihan sa lahat ay nagbibigay sa kanila ng unawa.

⁹Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.

⁹Hindi ang dakila ang siyang pantas, ni ang matanda man ang siyang nakakaunawa ng kahatulan.

¹⁰Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!

¹⁰Kaya't aking sinabi, Dinggin ninyo ako; akin namang ipakikilala ang aking haka.

¹¹Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.

¹¹Narito, aking hinintay ang inyong mga salita, aking dininig ang inyong mga pangangatuwiran, samantalang kayo'y naghahagilap ng masasabi.

¹²Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikõtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.

¹²Oo, aking inulinig kayo, at, narito, walang isang makahikayat kay Job, o sa inyo'y may makasagot sa kaniyang mga salita.

¹³Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten gyõzheti meg õt és nem ember!

¹³Magbawa nga kayo, baka kayo'y magsabi, Kami ay nakasumpong ng karunungan; madadaig ng Dios siya, hindi ng tao;

¹⁴Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.

¹⁴Sapagka't hindi itinukoy ang kaniyang mga salita sa akin; ni hindi ko sasagutin siya ng inyong mga pananalita.

¹⁵Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belõlök a szó.

¹⁵Sila'y nangalito, sila'y hindi na nagsisagot pa; Sila'y walang salitang masabi,

¹⁶Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.

¹⁶At ako ba'y maghihintay, sapagka't sila'y hindi nangagsasalita, sapagka't sila'y nangakatigil, at hindi na nagsisisagot.

¹⁷Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!

¹⁷Ako nama'y sasagot ng ganang akin, akin namang ipakikilala ang aking haka.

¹⁸Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levõ lélek.

¹⁸Sapagka't ako'y puspos ng mga salita; ang diwa na sumasaloob ko ay pumipigil sa akin,

¹⁹Ímé, bensõm olyan, mint az [új] bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlõk, [csaknem] szétszakad.

¹⁹Narito, ang aking dibdib ay parang alak na walang pahingahan: parang mga bagong sisidlang-balat na handa sa pagkahapak.

²⁰Szólok tehát, hogy levegõhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.

²⁰Ako'y magsasalita, upang ako'y maginhawahan: aking ibubuka ang aking mga labi at sasagot ako.

²¹Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;

²¹Huwag itulot sa akin na pakundanganan ko, isinasamo ko sa inyo, ang pagkatao ninoman; ni gumamit man sa kanino man ng mga pakunwaring papuring salita.

²²Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtõm!

²²Sapagka't hindi ako marunong sumambit ng mga pakunwaring papuring salita; na kung dili ay madaling papanawin ako ng Maylalang sa akin.