¹Avagy a bölcsesség nem kiált-é, és az értelem nem bocsátja-é ki az õ szavát?

¹Hindi ba umiiyak ang karunungan, at inilalabas ng unawa ang kaniyang tinig?

²A magas helyeknek tetein az úton, sok ösvény összetalálkozásánál áll meg.

²Sa taluktok ng mga mataas na dako sa tabi ng daan, sa mga salubungang landas, siya'y tumatayo;

³A kapuk mellett a városnak bemenetelin, az ajtók bemenetelinél zeng.

³Sa tabi ng mga pintuang-bayan sa pasukan ng bayan, sa pasukan sa mga pintuan siya'y humihiyaw ng malakas:

⁴Tinéktek kiáltok, férfiak; és az én szóm az emberek fiaihoz [van!]

⁴Sa inyo, Oh mga lalake, ako'y tumatawag; at ang aking tinig ay sa mga anak ng mga tao.

⁵Értsétek meg ti együgyûek az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe az értelmet.

⁵Oh kayong mga musmos, magsiunawa kayo ng katalinuhan; at, kayong mga mangmang, makaunawa kayo sa puso.

⁶Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok és az én számnak felnyitása igazság.

⁶Kayo'y mangakinig, sapagka't magsasalita ako ng mga marilag na bagay; at ang buka ng aking mga labi ay magiging mga matuwid na bagay,

⁷Mert igazságot mond ki az én ínyem, és útálat az én ajkaimnak a gonoszság.

⁷Sapagka't ang aking bibig ay sasambit ng katotohanan; at kasamaan ay karumaldumal sa aking mga labi.

⁸Igaz én számnak minden beszéde, semmi sincs ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

⁸Lahat ng mga salita ng aking bibig ay sa katuwiran; walang bagay na liko o suwail sa kanila.

⁹Mind egyenesek az értelmesnek, és igazak azoknak, kik megnyerték a tudományt.

⁹Pawang malilinaw sa kaniya na nakakaunawa, at matuwid sa kanila na nangakakasumpong ng kaalaman.

¹⁰Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat.

¹⁰Tanggapin mo ang aking turo at huwag pilak; at ang kaalaman na higit kay sa dalisay na ginto.

¹¹Mert jobb a bölcseség a drágagyöngyöknél; és semmi gyönyörûségek ehhez egyenlõk nem lehetnek.

¹¹Sapagka't ang karunungan ay maigi kay sa mga rubi; at lahat ng mga bagay na mananasa ay hindi maitutulad sa kaniya.

¹²Én bölcsesség lakozom az eszességben, és a megfontolás tudományát megnyerem.

¹²Akong karunungan ay tumatahan sa kabaitan, at aking nasusumpungan ang kaalaman at gunita.

¹³Az Úrnak félelme a gonosznak gyûlölése; a kevélységet és felfuvalkodást és a gonosz útat, és az álnok szájat gyûlölöm.

¹³Ang pagkatakot sa Panginoon ay ipagtanim ang kasamaan; Kapalaluan, at kahambugan at masamang lakad, at ang masamang bibig ay aking ipinagtatanim.

¹⁴Enyém a tanács és a valóság, én vagyok az eszesség, enyém az erõ.

¹⁴Payo ay akin at magaling na kaalaman: ako'y kaunawaan; ako'y may kapangyarihan,

¹⁵Én általam uralkodnak a királyok, és az uralkodók végeznek igazságot.

¹⁵Sa pamamagitan ko ay naghahari ang mga hari, at nagpapasiya ng kaganapan ang mga pangulo.

¹⁶Én általam viselnek a fejedelmek fejedelemséget, és a nemesek, a földnek minden birái.

¹⁶Sa pamamagitan ko ay nagpupuno ang mga pangulo, at ang mga mahal na tao, sa makatuwid baga'y lahat ng mga hukom sa lupa.

¹⁷Én az engem szeretõket szeretem, és a kik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak.

¹⁷Aking iniibig sila na nagsisiibig sa akin; at yaong nagsisihanap na masikap sa akin ay masusumpungan ako.

¹⁸Gazdagság és tisztesség van nálam, megmaradandó jó és igazság.

¹⁸Mga kayamanan at karangalan ay nasa akin; Oo, lumalaging mga kayamanan at katuwiran.

¹⁹Jobb az én gyümölcsöm a tiszta aranynál és színaranynál, és az én hasznom a válogatott ezüstnél.

¹⁹Ang bunga ko ay maigi kay sa ginto, oo, kay sa dalisay na ginto; at ang pakinabang sa akin kay sa piling pilak.

²⁰Az igazságnak útán járok, és az igazság ösvényének közepén.

²⁰Ako'y lumalakad sa daan ng katuwiran, sa gitna ng mga landas ng kahatulan:

²¹Hogy az engem szeretõknek valami valóságost adjak örökségül, és erszényeiket megtöltsem.

²¹Upang aking papagmanahin ng pag-aari yaong nagsisiibig sa akin, at upang aking mapuno ang kanilang ingatang-yaman.

²²Az Úr az õ útának kezdetéül szerzett engem; az õ munkái elõtt régen.

²²Inari ako ng Panginoon sa pasimula ng kaniyang lakad, bago pinasimulan ang kaniyang mga gawa ng una.

²³Örök idõktõl fogva felkenettem, kezdettõl, a föld kezdetétõl fogva.

²³Ako'y nalagay mula noong araw mula ng walang pasimula, bago nalikha ang lupa.

²⁴Még mikor semmi mélységek nem voltak, születtem vala; még mikor semmi források, vízzel teljesek nem voltak.

²⁴Ako'y nailabas ng wala pang mga kalaliman; nang wala pang mga bukal na sagana ng tubig.

²⁵Minekelõtte a hegyek leülepedtek volna, a halmoknak elõtte születtem.

²⁵Bago ang mga bundok ay nalagay, bago ang mga burol ay ako'y nailabas:

²⁶Mikor még nem csinálta vala a földet és a mezõket, és a világ porának kezdetét.

²⁶Samantalang hindi pa niya nililikha ang lupa, ni ang mga parang man, ni ang pasimula man ng alabok ng sanglibutan.

²⁷Mikor készíté az eget, ott valék; mikor felveté a mélységek színén a kerekséget;

²⁷Nang kaniyang itatag ang langit nandoon ako: nang siya'y maglagay ng balantok sa balat ng kalaliman:

²⁸Mikor megerõsíté a felhõket ott fenn, mikor erõsekké lõnek a mélységeknek forrásai;

²⁸Nang kaniyang pagtibayin ang langit sa itaas: nang maging matibay ang mga bukal ng kalaliman:

²⁹Mikor felveté a tengernek határit, hogy a vizek át ne hágják az õ parancsolatját, mikor megállapítá e földnek fundamentomait:

²⁹Nang bigyan niya ang dagat ng kaniyang hangganan, upang huwag salangsangin ng tubig ang kaniyang utos: nang kaniyang iayos ang mga patibayan ng lupa:

³⁰Mellette valék mint kézmíves, és gyönyörûsége valék mindennap, játszva õ elõtte minden idõben.

³⁰Nasa siping nga niya ako na gaya ng matalinong manggagawa: at ako ang kaniyang ligaya sa araw-araw, na nagagalak na lagi sa harap niya;

³¹Játszva az õ földének kerekségén, és gyönyörûségem[et] [lelve ]az emberek fiaiban.

³¹Na nagagalak sa kaniyang tinatahanang lupa; at ang aking kaaliwan ay sa mga anak ng mga tao.

³²És most fiaim, hallgassatok engemet, és boldogok, a kik az én útaimat megtartják.

³²Ngayon nga, mga anak ko, dinggin ninyo ako: sapagka't mapalad ang nangagiingat ng aking mga daan.

³³Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok!

³³Mangakinig kayo ng turo, at kayo'y magpakapantas, at huwag ninyong tanggihan.

³⁴Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm elõtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit õrizvén.

³⁴Mapalad ang tao na nakikinig sa akin, na nagbabantay araw-araw sa aking mga pintuang-bayan, na naghihintay sa mga haligi ng aking mga pintuan.

³⁵Mert a ki megnyer engem, nyert életet, és szerzett az Úrtól jóakaratot.

³⁵Sapagka't sinomang nakakasumpong sa akin, ay nakakasumpong ng buhay. At magtatamo ng lingap ng Panginoon.

³⁶De a ki vétkezik ellenem, erõszakot cselekszik az õ lelkén; minden, valaki engem gyûlöl, szereti a halált!

³⁶Nguni't siyang nagkakasala laban sa akin ay nagliligaw ng kaniyang sariling kaluluwa; silang lahat na nangagtatanim sa akin ay nagsisiibig ng kamatayan.