1¶ He waiata, he himene, na Ahapa. E te Atua, kei wahangu koe, kei whakarongo puku, kei ata noho, e te Atua.
1Ének; Aszáf zsoltára.
2He mea hoki, tenei ou hoariri te ngangau nei, a kua ara nga matenga o te hunga e kino ana ki a koe.
2Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
3Kua ata ngarahu ratou ki tau iwi, e whakatakoto korero ana hoki ratou mo au mea huna.
3Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.
4Kua mea nei ratou, Tena, tatou ka huna i a ratou, kia kore ai tena iwi; kia kaua ai hoki e maharatia te ingoa o Iharaira a muri ake nei.
4Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.
5Kua kotahi to ratou ngakau i a ratou e runanga ana: kua whakatakoto ratou he tikanga kino ki a koe;
5Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
6Ko nga teneti o Eroma, o nga Ihimaeri, o Moapa, o nga Hakarini;
6Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
7A Kepara, a Amona, a Amareke, nga Pirihitini, me nga tangata o Taira:
7Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
8Kua uru hoki a Ahiria ki roto ki a ratou; kua awhinatia e ratou nga tamariki a Rota. (Hera.
8A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
9¶ Peratia ratou me Miriana: me Hihera, me Iapini, i te awa i Kihona:
9Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.
10I mate nei ki Eneroro, i waiho nei hei whakawairakau mo te whenua.
10Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
11Kia rite o ratou rangatira ki a Orepe raua ko Teepe, ae, o ratou ariki katoa hoki ki a Tepa raua ko Taramuna;
11A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lõnek.
12Mo ratou i mea, Tatou ka tango i nga kainga o te Atua mo tatou.
12Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
13E toku Atua, meinga ratou kia rite ki te awhiowhio puehu, ki te papapa e puhia ana e te hau.
13A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
14Kia rite ki te ahi e kai ana i te ngahere, ki te mura hoki e toro ai nga maunga;
14Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;
15Kia pera te whai o tau awha i a ratou, tau whakaohorere hoki i a ratou ki tau paroro.
15Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
16Whakakiia o ratou kanohi ki te whakama: kia rapu ai ratou ki tou ingoa, e Ihowa.
16Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!
17Kia whakama, kia ohorere ratou ake ake; ae, kia numinumi ratou, kia ngaro hoki.
17Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
18Kia matau ai ratou, ko koe anake, ko Ihowa nei tou ingoa, te Runga Rawa i te whenua katoa.
18Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön. ]