¹¶ He Makiri na Etana Eterahi. Ka waiatatia e ahau nga mahi tohu a Ihowa ake ake: ka whakapuakina e toku mangai tou pono ki nga whakatupuranga katoa.

¹Az Ezrahita Ethán tanítása.

²I mea hoki ahau, Ka hanga ake te mahi tohu mo ake tonu atu: ka whakapumautia e koe tou pono ki nga tino rangi ra ano.

²Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal!

³Kua whakarite kawenata ahau ki taku i whiriwhiri ai: kua oati ki taku pononga ki a Rawiri;

³Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:]

⁴Ka pumau i ahau ou uri ake ake: ka hanga tou torona ki nga whakatupuranga katoa. (Hera.

⁴Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:

⁵¶ Ka whakamoemiti ano nga rangi, e Ihowa, ki au mahi whakamiharo; ki tou pono hoki i roto i te whakaminenga o te hunga tapu.

⁵Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.

⁶Ko wai oti i nga rangi hei rite mo Ihowa? Ko wai i roto i nga tama a te hunga nunui e rite ana ki a Ihowa?

⁶És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.

⁷He Atua whakamataku rawa i roto i te whakaminenga o te hunga tapu, e wehingia ana i runga ake i a ratou katoa i tetahi taha, i tetahi taha ona?

⁷Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?

⁸E Ihowa, e te Atua o nga mano, ko wai te mea kaha hei rite mou, e IHA? Hei rite ranei mo tou pono i tetahi taha ou, i tetahi taha?

⁸Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.

⁹Ko koe te kingi o te huamo o te moana: ka oho ona ngaru, ko koe hei whakamarino.

⁹Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.

¹⁰Mongamonga noa i a koe a Rahapa ano he tangata i patua: marara ana i a koe, i tou ringa kaha ou hoariri.

¹⁰Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.

¹¹Nau nga rangi, nau te whenua: te ao me ona mea e hua ana i runga, nau ena i pumau ai.

¹¹Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.

¹²Ko te raki me te tonga nau ena i hanga: ka hari a Taporo raua ko Heremona ki tou ingoa.

¹²Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.

¹³He takakau marohirohi tou: he pakari tou ringa, rewa tonu tou matau ki runga.

¹³Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.

¹⁴Ko te tika me te whakawa te turanga o tou torona: e haere ana te mahi tohu me te pono i mua i tou aroaro.

¹⁴A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.

¹⁵¶ Ka hari te iwi e mohio ana ki te tangi whakahari: e haere ana ratou, e Ihowa, i te marama o tou mata.

¹⁵Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.

¹⁶E hari ana ratou ki tou ingoa i te roa o te ra: a ma tou tika ka kake ai ratou.

¹⁶Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!

¹⁷Ko koe hoki te kororia o to ratou kaha: ma tau manako ano ka ara ai to matou haona.

¹⁷A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.

¹⁸Na Ihowa hoki to matou whakangungu rakau: a na te Mea Tapu o Iharaira to tatou kingi.

¹⁸Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.

¹⁹¶ I korero moemoea koe i reira ki tau Mea Tapu, i mea, Kua hoatu e ahau he kaha ki runga ki tetahi marohirohi; kua whakanuia e ahau tetahi i whiriwhiria i roto i te iwi.

¹⁹Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.

²⁰Kua kitea e ahau taku pononga, a Rawiri: kua whakawahia ia e ahau ki taku hinu tapu:

²⁰Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;

²¹Ka u atu toku ringa hei awhina mona: ma toku takakau ano ia e whakakaha.

²¹Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,

²²E kore te hoariri e whai wahi ki a ia: e kore ano hoki te tama a te kino e tukino i a ia.

²²A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.

²³Maku e tukituki ona hoariri ki tona aroaro: ka whiua e ahau te hunga e kino ana ki a ia.

²³Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;

²⁴Otira ka mau ki a ia toku pono me taku mahi tohu: a ma toku ingoa ka ara ai tona haona.

²⁴Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.

²⁵Maku ano tona ringa ka pa ai ki te moana: tona matau ki nga awa.

²⁵És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.

²⁶Ka karanga ia ki ahau, Ko koe toku Papa, toku Atua, te kohatu o toku whakaoranga.

²⁶És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.

²⁷Ka waiho ano ia hei matamua maku ki runga ake i nga kingi o te whenua.

²⁷Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!

²⁸Ka rongoatia e ahau taku mahi tohu mona ake tonu atu: ka mau tonu taku kawenata ki a ia.

²⁸Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.

²⁹Ka meinga hoki e ahau ona uri kia mau tonu ake ake, tona torona ano ko nga ra o te rangi.

²⁹Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele.

³⁰Ki te whakarerea e ana tamariki taku ture, a kahore e haere i aku whakaritenga;

³⁰És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.

³¹Ki te takahi ratou i aku tikanga; a kahore e pupuri i aku whakahau;

³¹Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;

³²Katahi ka whaia ta ratou mahi tutu e taku rakau, o ratou kino e te whiu.

³²Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:

³³Otira e kore e tangohia rawatia e ahau taku mahi tohu i a ia, e tuku ranei i toku pono kia he.

³³Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;

³⁴E kore taku kawenata e takahia e ahau, e kore ano e whakarereketia te mea i puta i oku ngutu.

³⁴De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.

³⁵Kotahi aku oatitanga i toku tapu; e kore ahau e teka ki a Rawiri.

³⁵Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.

³⁶Ka mau tonu tona uri ake ake; a ka rite tona torona ki te ra i toku aroaro.

³⁶Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?

³⁷Ka rite tona pumau ki to te marama ake ake: hei kaiwhakaatu pono ano i runga i te rangi. (Hera.

³⁷Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.

³⁸¶ Na kua panga nei koe, kua whakarihariha, kua riri ki tau i whakawahi ai.

³⁸Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.

³⁹Kua weriweri koe ki te kawenata ki tau pononga: kua whakanoaia e koe tona karauna, taka noa ki te whenua.

³⁹De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre.

⁴⁰Kua pakaruhia e koe ona taiepa katoa; whakamotitia iho e koe ona pa kaha.

⁴⁰Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.

⁴¹E pahua ana i a ia nga tangata katoa e tika ana i te ara: he tawainga ia na ona hoa tata.

⁴¹Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.

⁴²Kua whakarewaina e koe te ringa matau o ona hoa whawhai: kua meinga e koe kia hari ona hoa whawhai katoa.

⁴²Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.

⁴³Ae, e ngore ana i a koe te mata o tana hoari: kihai ano koe i tautoko i a ia ki te tatauranga.

⁴³Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.

⁴⁴Kua whakamutua e koe tona kororia, kua maka tona torona ki raro ki te whenua.

⁴⁴Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.

⁴⁵Kua poroa e koe nga ra o tona taitamarikitanga: kua hipokina ia e koe ki te whakama. (Hera.

⁴⁵Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.

⁴⁶Kia pehea te roa, e Ihowa, e whakangaro ai koe i a koe, ake tonu atu? Kia pehea te roa e toro ana tou riri ano he ahi?

⁴⁶Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.

⁴⁷Kia mahara ki te poto rawa o toku taima: he aha i hanga ai e koe nga tangata katoa hei kore noa iho?

⁴⁷Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz?

⁴⁸Ko wai tena tangata e ora nei, a e kore e kite i te mate? E mawhiti koia i a ia tona wairua i te kaha o te reinga? (Hera.

⁴⁸Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!

⁴⁹E te Ariki, kei hea au arohatanga o mua i oatitia ai e koe ki a Rawiri i runga i tou pono?

⁴⁹Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.

⁵⁰Maharatia, e te Ariki, te tawai ki au pononga; e mau nei ki toku uma te tawai a nga iwi nunui katoa:

⁵⁰Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!

⁵¹Te tawai a ou hoariri, e Ihowa, ta ratou tawai nei ki nga hikoinga o tau i whakawahi ai.

⁵¹Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben,

⁵²Kia whakapaingia a Ihowa ake ake. Amine, ae Amine.

⁵²A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. [ (Psalms 89:53) Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. ]