¹¶ E kingi ana a Ihowa; he kororia tona kakahu; he kakahu to Ihowa, he mea whitiki ia ki te kaha: kua u hoki te ao, te taea te nekeneke.

¹Uralkodik az Úr, méltóságot öltözött fel; felöltözött az Úr: hatalmat övezett magára; megerõsítette a földet is, hogy meg ne induljon.

²No mua iho tou torona i whakapumautia ai: nonamata riro koe.

²Állandó a te királyi széked eleitõl kezdve; öröktõl fogva vagy te!

³Ko nga roma, e Ihowa, kua ara, nga roma nei, kua ara to ratou reo; ka ara nga ngaru o nga roma.

³A folyóvizek Uram, a folyóvizek zúgnak, a folyóvizek hullámokat hánynak;

⁴I runga ake i nga reo o nga wai maha, i nga tuatea nunui o te moana, ko Ihowa i runga, te mea kaha.

⁴A nagy vizek zúgásainál, a tengernek felséges morajlásánál felségesebb az Úr a magasságban.

⁵Pono atu au whakaaturanga: he huatau te tapu mo tou whare, e Ihowa, mo ake tonu atu.

⁵A te bizonyságaid igen bizonyosak, a te házadat illeti Uram szentség, napok hosszáig!