1Még mindig csúfot ûznek belõlem! Szemem az õ patvarkodásuk között virraszt.
1再陈他的痛苦
2Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; [különben] ki csap velem kezet?
2真有嘲笑人的在我这里，我的眼看着他们的悖逆。
3Minthogy az õ szívöket elzártad az értelem elõl, azért nem is magasztalhatod fel õket.
3愿你给我保证，亲自为我作保；除你以外有谁肯与我击掌作保呢？
4A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
4你蒙蔽了他们的心，不让他们明白；因此你必不高举他们。
5Példabeszéddé tõn engem a népek elõtt, és ijesztõvé lettem elõttök.
5为分产业而控告朋友的，他子孙的眼睛也要昏花。
6A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
6他使我成为民众的笑柄，人人都吐唾沫在我的脸上。
7Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
7我的眼睛因忧愁而昏花，我的身体瘦骨如柴。
8Ám az igaz kitart az õ útján, és a tiszta kezû ember még erõsebbé lesz.
8正直人必因此惊讶，要被激发起来，攻击不敬虔的人。
9Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jõjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
9义人必坚守自己的道路，手洁的人要力上加力。
10Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
10然而你们众人，可以再来，在你们中间我找不到一个有智慧的人。
11Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
11等候死亡来临我的日子已过，我的谋算和我心中所想的都已粉碎。
12Ha reménykedem is, a sír [már] az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat.
12他们把黑夜变为白昼，因为黑暗的缘故，他们就说：‘光明临近了。’
13A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
13我若等待阴间作我的家，在黑暗中铺张我的床榻；
14Hol tehát az én reménységem, ki törõdik az én reménységemmel?
14我若对深坑说：‘你是我的父亲’，对虫说：‘你是我的母亲，我的姊妹’，
15Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban.
15那么，我的指望在哪里呢？我的指望谁能看得见呢？
16等到安息在尘土中的时候，那些指望必下到阴间的门闩那里。”