1Felele pedig Jób, és monda:
1 神的智慧与能力
2Igaz, jól tudom, hogy így van; hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?
2“我实在知道是这样，但是，人在 神面前怎能算为公义呢？
3Ha perelni akarna õ vele, ezer közül egy sem felelhetne meg néki.
3人若愿意与他辩论，连千分之一也答不出来。
4Bölcs szívû és hatalmas erejû: ki szegülhetne ellene, hogy épségben maradjon?
4他心里有智慧，而且有极大的能力，有谁对他刚硬而平安无事呢？
5A ki hegyeket mozdít tova, hogy észre se veszik, és megfordítja õket haragjában.
5他在怒中移山翻冈；山冈却不知道；
6A ki kirengeti helyébõl a földet, úgy hogy oszlopai megrepedeznek.
6他使大地震动离开本处，大地的柱子就摇撼；
7A ki szól a napnak és az fel nem kél, és bepecsételi a csillagokat.
7他吩咐太阳，太阳就不上升，又封闭众星；
8A ki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos.
8他独自铺开苍天，步行在海浪之上；
9A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
9他造北斗与参星，昴星和南方的星座；
10A ki nagy dolgokat cselekszik megfoghatatlanul, és csudákat megszámlálhatatlanul.
10他所行的大事无法测度，所行的奇事不可胜数。
11Ímé, elvonul mellettem, de nem látom, átmegy elõttem, de nem veszem észre.
11他行过我身边，我却看不见；他掠过去，我竟不觉察。
12Ímé, ha elragad [valamit,] ki akadályozza meg; ki mondhatja néki: Mit cselekszel?
12他夺取，谁能拦阻他？谁敢问他：‘你干什么？’
13Ha az Isten el nem fordítja az õ haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
13人受苦难不一定因为罪 神必不抑制他的怒气，海怪拉哈伯的助手都俯伏在他以下。
14Hogyan felelhetnék hát én meg õ néki, és lelhetnék vele szemben szavakat?
14何况我呢？我怎敢回答他，措辞与他辩论呢？
15A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetnék néki; kegyelemért könyörögnék ítélõ birámhoz.
15即使我有理，也不敢回答，只向那审判我的求怜悯；
16Ha segítségül hívnám és felelne is nékem, még sem hinném, hogy szavamat fülébe vevé;
16即使我呼求，他也回答我，我还是不信他会垂听我的声音。
17A ki forgószélben rohan meg engem, és ok nélkül megsokasítja sebeimet.
17他用暴风伤害我，无缘无故加添我的创伤。
18Nem hagyna még lélekzetet se vennem, hanem keserûséggel lakatna jól.
18他不让我喘一口气，却使我饱尝苦楚。
19Ha erõre kerülne a dolog? Ímé, õ igen erõs; és ha ítéletre? Ki tûzne ki én nékem napot?
19若论力量，他多么强大，若论诉讼，他说：‘谁能把我传来？’
20Ha igaznak mondanám magamat, a szájam kárhoztatna engem; ha ártatlannak: bûnössé tenne engemet.
20即使我有理，我的口还是定我有罪；即使我完全，我的口还是判我乖谬。
21Ártatlan vagyok, nem törõdöm lelkemmel, útálom az életemet.
21我虽然完全，却不顾我自己，倒厌恶我的生命。
22Mindegy ez! Azért azt mondom: elveszít õ ártatlant és gonoszt!
22所以我说，善恶都是一样，完全人和恶人，他都灭尽。
23Ha ostorával hirtelen megöl, neveti a bûntelenek megpróbáltatását.
23灾祸忽然把人杀害的时候，他就必嘲笑无辜人的遭遇。
24A föld a gonosz kezébe adatik, a ki az õ biráinak arczát elfedezi. Nem így van? Kicsoda hát õ?
24全世界交在恶人的手中，他蒙蔽世上审判官的脸，如果不是他，那么是谁呢？
25Napjaim gyorsabbak valának a kengyelfutónál: elfutának, nem láttak semmi jót.
25我的日子过得比信差还快，飞快逝去，不见福乐。
26Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyû.
26我的日子消逝有如快船，好像俯冲猛扑食物的鹰。
27Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodásommal és vidám leszek:
27我若说：‘我要忘记我的苦情，要除去愁容，面露喜乐。’
28Megborzadok az én mindenféle fájdalmamtól; tudom, hogy nem találsz bûntelennek engem.
28我就惧怕我的一切痛苦，因为我知道你必不以我为无辜。
29Rossz ember vagyok én! Minek fáraszszam hát magamat hiába?
29我既然被定为有罪，又何必徒然劳苦呢？
30Ha hóvízzel mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet:
30我若用雪水洗净我的身，又用碱水洁净我的手，
31Akkor is a posványba mártanál engem és az én ruháim is útálnának engem.
31你还是把我扔入坑中，连我的衣服也憎恶我。
32Mert nem ember õ, mint én, hogy néki megfelelhetnék, [és] együtt pörbe állanánk.
32他不像我是个人，使我可以答他，让我们一起对簿公堂。
33Nincs is közöttünk igazlátó, a ki kezét közbe vethesse kettõnk között!
33我俩之间并没有仲裁者，能够按手在我们双方身上。
34Venné csak el rólam az õ veszszejét, és az õ rettentésével ne rettegtetne engem:
34愿他使他的刑杖离开我，愿他可畏的威严不惊吓我，
35Akkor szólanék és nem félnék tõle: mert nem így vagyok én magammal!
35我就说话，也不怕他，因为我本身并不是这种人。”