1A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
1敬畏 神大有倚靠
2A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt.
2行事正直的，敬畏耶和华；行为乖僻的，却藐视他。
3A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket.
3愚妄人的口中长出骄傲的枝子；智慧人的嘴唇，能保障自己。
4Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van.
4没有耕牛，槽头干净；出产丰盛，却是凭着牛的力量。
5A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
5诚实的证人不说谎话；虚伪的证人吐出谎言。
6A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû.
6好讥笑人的寻找智慧，却寻不着；聪明人寻找知识，却轻易得着。
7Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
7你当离开愚昧人，因为你不会从他的嘴里晓得知识。
8Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
8精明人的智慧能分辨自己的道路；愚昧人的愚妄却欺骗自己。
9A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
9愚妄人讥笑赎愆祭，正直人中间却有恩宠。
10A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes.
10人的苦楚，只有自己心里知道；心中的喜乐，外人也不能分享。
11Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
11恶人的家必毁坏，正直人的帐棚却必兴盛。
12Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út.
12有一条路，人以为是正路，走到尽头却是死亡之路。
13Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
13人在喜笑中，心里也会有痛苦；欢乐的结局，会是愁苦。
14Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú.
14心中背道的，必饱尝自己行为的恶果；善人也因自己所行的，得到善报。
15Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
15愚蒙人凡话都信；精明的人却步步谨慎。
16A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott.
16智慧人敬畏耶和华（“智慧人敬畏耶和华”或译：“智慧人恐惧战兢”），远离恶事；愚昧人却骄傲自恃。
17A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz.
17轻易动怒的，行事愚妄；心怀诡计的人，被人恨恶。
18Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
18愚蒙人得愚妄为产业；精明的人以知识为冠冕。
19Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
19坏人必俯伏在好人面前，恶人必俯伏在义人门口。
20Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
20穷人连邻舍也厌恶他；财主却有很多人爱他。
21A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
21藐视邻舍的，是为有罪；恩待贫穷人的，是为有福。
22Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek.
22图谋恶事的，不是走错了吗？谋求善事的，必得慈爱和诚实。
23Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés.
23一切劳苦都有益处，嘴上空谈引致贫穷。
24A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság.
24智慧人的冠冕是他们的财富；愚昧人的愚妄，始终是愚妄。
25Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
25作真见证的，救人性命；吐出谎言的，以诡诈害人。
26Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke.
26敬畏耶和华的，大有倚靠；他的子孙也有避难所。
27Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására.
27敬畏耶和华是生命的泉源，能使人避开死亡的网罗。
28A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
28君王的荣耀在于人民众多，帝王的没落由于国民寡少。
29A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az.
29不轻易动怒的，十分聪明；轻易动怒的，大显愚妄。
30A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
30心里平静，可使身体健康；但嫉妒能使骨头朽烂。
31A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn.
31欺压贫寒的，就是辱骂造他的主；恩待穷苦人的，就是尊敬造他的主。
32Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
32恶人必因自己所行的恶事被推倒，义人死的时候仍有所倚靠。
33Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti.
33智慧居于聪明人的心中；愚昧人心里所存的，人所周知（“愚昧人心里所存的，人所周知”有古?本作“愚昧人心中一无所知”）。
34Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek.
34正义使国家兴盛，罪恶是人民的羞辱。
35A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.
35明慧的臣仆，为王喜悦；贻羞的仆人，遭王震怒。