1Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
1敬畏 神得真财富
2A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.
2世上有财主，也有穷人，两者都是耶和华所造的。
3Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
3精明人看见灾祸，就躲藏起来；愚蒙人却往前走，自取祸害。
4Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
4谦卑和敬畏耶和华的赏赐，就是财富、荣耀和生命。
5Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
5奸诈人的道路，满布荆棘和网罗；谨慎自己的，必远离这些。
6Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
6教养孩童走他当行的路，就是到老，他也不会偏离。
7A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.
7财主管辖穷人，欠债的作债主的奴仆。
8A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.
8散播邪恶的，必收祸害；他忿怒的杖终必毁掉。
9Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.
9心存良善看人的，必蒙赐福；因为他把自己的食物分给穷人。
10Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
10赶走好讥笑人的，纷争就除去；争执和耻辱也必止息。
11A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
11喜爱内心洁净，嘴上有恩言的，君王要作他的朋友。
12Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
12耶和华的眼目护卫知识，却倾覆奸诈人的话。
13A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
13懒惰人说：“外面有狮子，我在街上必被杀害。”
14Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
14淫妇的口是深坑，耶和华所恼恨的必陷在其中。
15A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.
15愚妄束缚孩童的心，管教的杖可以把愚妄远远驱除。
16A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]
16欺压穷人为要增加自己财富的，送礼给财主的，必致穷乏。
17Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
17待人处事需仁慈谨慎你要留心听智慧人的言语，专心领受我的知识。
18Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
18如果你心里谨守，嘴唇上常常诵念这一切，自会觉得甘美。
19Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
19我今日特别指教你，为要使你倚靠耶和华。
20Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
20我不是曾经给你们写下（“我不是曾经给你们写下”或译：“我不是给你们写了三十条”）有关谋略和知识的事吗？
21Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.
21要教你认识确实的真理，使你把真理回复那差派你来的人。
22Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
22你不可因为贫穷人穷乏，就抢夺他的东西，也不可在城门口欺压穷苦人。
23Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.
23因为耶和华必为他们伸冤，抢夺他们的，耶和华也必夺取那人的性命。
24Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;
24容易发怒的人，不要与他为友；脾气暴躁的人，不要与他来往，
25Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.
25免得你效法他的行径，自己就陷在网罗里。
26Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
26不要替别人击掌担保，也不可为欠债的作保证人。
27Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
27如果你没有什么可以偿还，何必使人连你睡觉的床也夺去呢？
28Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
28你的祖先立定古时的地界，你不可迁移。
29Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.
29你见过办事能干的人吗？他必侍立在君王面前，必不会侍立在低微的人面前。