¹Az éneklõmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.

¹大卫的诗，交给诗班长耶杜顿。我曾说：“我要谨慎我的行为，不让我的舌头犯罪；恶人在我面前的时候，我总要用罩子约束我的嘴。”

²Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg elõttem van a hitetlen.

²我静默不出声，甚至连好话也不说（“甚至连好话也不说”或译：“我安静也得不到安慰”），我的痛苦就更加剧烈。

³Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.

³我的心在我里面发热；我默想的时候，心里火烧；我就用舌头说话：

⁴Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tûz gerjede fel, így szólék [azért] az én nyelvemmel:

⁴“耶和华啊！求你使我知道我的结局，我的寿数有多少，使我知道我的生命多么短促。

⁵Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.

⁵你使我的日子窄如手掌，我的一生在你面前如同无有；各人站得最稳的时候，也只不过是一口气。（细拉）

⁶Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te elõtted, mint a semmi. Bizony merõ hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.

⁶世人来来往往只是幻影，他们忙乱也是虚空；积聚财物，却不知道谁要来收取。

⁷Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyûjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!

⁷主啊！现在我还等候什么呢？我的指望在乎你。

⁸Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.

⁸求你救我脱离我的一切过犯，不要使我遭受愚顽人的羞辱。

⁹Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!

⁹因为是你作了这事，我就静默不开口。

¹⁰Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.

¹⁰求你除掉你降在我身上的灾祸；因你手的责打，我就消灭。

¹¹Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.

¹¹你因人的罪孽，借着责罚管教他们，叫他们所宝贵的消失，像被虫蛀蚀；世人都不过是一口气。（细拉）

¹²Mikor a bûn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az õ szépségét. Bizony merõ hiábavalóság minden ember. Szela.

¹²耶和华啊！求你垂听我的祷告，留心听我的呼求；我流泪，求你不要缄默；因为我在你面前是客旅，是寄居的，像我所有的祖先一样。

¹³Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én õsöm. [ (Psalms 39:14) Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielõtt elmegyek és nem leszek többé! ]

¹³求你不要怒视我，使我在去而不返之先，可以喜乐。”