1Felele erre Jób, és monda:
1Siis rääkis Iiob ja ütles:
2Bizonyára ti magatok vagytok a nép, és veletek kihal a bölcseség!
2'Tõsi, teie olete inimesed ja koos teiega sureb tarkus.
3Nékem is van annyi eszem, mint néktek, és nem vagyok alábbvaló nálatok, és ki ne tudna ilyenféléket?
3Ka minul on mõistus nagu teil, ma ei jää teist maha. Ja kes ei mõistaks seda kõike?
4Kikaczagják a saját barátai azt, mint engem, a ki Istenhez kiált és meghallgatja õt. Kikaczagják az igazat, az ártatlant!
4Naerualuseks ligimesele on saanud, kes hüüab Jumala poole, et see teda kuuleks. Naerualuseks on õige ja vaga.
5A szerencsétlen megvetni való, gondolja, a ki boldog; ez vár azokra, a kiknek lábok roskadoz.
5Ülbe arvates ei ole vaja õnnetusest hoolida, see tabab neid, kelle jalg libastub.
6A kóborlók sátrai csendesek és bátorságban vannak, a kik ingerlik az Istent, és a ki kezében hordja Istenét.
6Rahus on rüüstajate telgid ja julgeolek on Jumala ärritajal, sellel, kes Jumalat oma käes kannab.
7Egyébiránt kérdezd meg csak a barmokat, majd megtanítanak, és az égnek madarait, azok megmondják néked.
7Aga küsi ometi loomadelt, et need õpetaksid sind, ja taeva lindudelt, et need annaksid sulle teada,
8Avagy beszélj a földdel és az megtanít téged, a tengernek halai is elbeszélik néked.
8või kõnele maale, et ta teeks sind targaks, ja et mere kalad jutustaksid sulle!
9Mindezek közül melyik nem tudja, hogy az Úrnak keze cselekszi ezt?
9Kes neist kõigist ei tea, et seda on teinud Issanda käsi,
10A kinek kezében van minden élõ állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.
10kelle käes on kõigi elavate hing ja iga lihase inimese vaim.
11Nemde nem a fül próbálja-é meg a szót, és az íny kóstolja meg az ételt?
11Eks kõrv katsu sõnad läbi ja eks suulagi maitse rooga?
12A vén emberekben van-é a bölcseség, és az értelem a hosszú életben-é?
12Elatanuil on tarkus ja pikaealistel mõistus.
13Õ nála van a bölcseség és hatalom, övé a tanács és az értelem.
13Jumalal on tarkus ja vägi, temal on nõu ja mõistus.
14Ímé, a mit leront, nem épül föl az; ha valakire rázárja [az ajtót,] nem nyílik föl az.
14Mida tema maha kisub, seda ei ehitata üles; keda tema vangistab, seda ei vabastata mitte.
15Ímé, ha a vizeket elfogja, kiszáradnak; ha kibocsátja õket, felforgatják a földet.
15Vaata, kui tema peatab veed, tekib kuivus, ja kui ta need valla päästab, hävitavad need maa.
16Õ nála van az erõ és okosság; övé az eltévelyedett és a ki tévelygésre visz.
16Temal on tugevus ja tulemus, tema päralt on eksija ja eksitaja.
17A tanácsadókat fogságra viszi, és a birákat megbolondítja.
17Tema viib nõuandjad riisutavaks ja teeb kohtumõistjad narriks.
18A királyok bilincseit feloldja, és övet köt derekukra.
18Tema tühistab kuningate karistused ja köidab neile endile köie vööle.
19A papokat fogságra viszi, és a hatalmasokat megbuktatja.
19Tema saadab preestrid paljajalu teele ja paiskab ümber vägevate istmed.
20Az ékesen szólótól eltávolítja a beszédet és a vénektõl elveszi a tanácsot.
20Tema riisub usaldusväärsetelt huuled ja võtab vanadelt aru.
21Szégyent zúdít az elõkelõkre, és a hatalmasok övét megtágítja.
21Tema valab õilsate peale põlgust ja lõdvendab tugevate vööd.
22Feltárja a sötétségbõl a mélységes titkokat, és a halálnak árnyékát is világosságra hozza.
22Tema ilmutab saladused pimedusest ja toob surmavarju valguse kätte.
23Nemzeteket növel fel, azután elveszíti õket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azután elûzi õket.
23Tema teeb rahvaid suureks ja hukkab neid, tema laotab rahvaid laiali ja hävitab neid.
24Elveszi eszöket a föld népe vezetõinek, és úttalan pusztában bujdostatja õket.
24Maa rahva peameestelt võtab ta mõistuse ja paneb nad eksima tühjal teeta maal.
25És világtalan setétben tapogatóznak, és tántorognak, mint a részeg.
25Nad kobavad pimeduses valguseta ja ekslevad nagu joobnud.