¹Felele pedig a sukhi Bildád, és monda:

¹Siis rääkis suhiit Bildad ja ütles:

²Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg [a dolgot], azután szóljunk.

²'Millal sa teed sõnadele lõpu? Mõtle järele, ja rääkigem siis.

³Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben?

³Miks peetakse meid loomadeks, oleme rumalad teie silmis?

⁴Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kõszikla helyérõl?

⁴Sina, kes vihas oma hinge lõhki käristad - kas sinu pärast jäetakse maha maa või nihutatakse kalju oma asemelt?

⁵Sõt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az õ tüzöknek szikrája.

⁵Jah, õela valgus kustub ja tema tuleleek ei paista.

⁶A világosság elsötétedik az õ sátorában, szövétneke kialszik felette.

⁶Ta telgis pimeneb valgus ja ta kohal kustub tema lamp.

⁷Erõs léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg õt.

⁷Ta jõudsad sammud jäävad lühikeseks ja ta oma nõu paiskab ta maha.

⁸Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár.

⁸Sest ta oma jalad viivad ta võrku ja ta käib püüniste peal.

⁹A sarka tõrbe akad, és kelepcze fogja meg õt.

⁹Püüdepael haarab teda kannast, lõks hoiab teda kinni.

¹⁰Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az õ [szokott] ösvényén.

¹⁰Tema jaoks on peidetud maa peale köis, teerajale silmus.

¹¹Mindenfelõl félelmek rettentik õt, és üldözik õt léptennyomon.

¹¹Kõikjal kohutab teda suur hirm ja kihutab tema kannul.

¹²Éhség emészti fel az õ erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett.

¹²Õnnetus tunneb nälga tema järele, hukatus on valmis tema kukutamiseks.

¹³Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje.

¹³Tõbi sööb ta naha, surma esmasündinu sööb ta liikmed.

¹⁴Eltünik sátorából az õ bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik õ.

¹⁴Tema telgist kistakse ta lootus ja teda aetakse suure hirmu kuninga juurde.

¹⁵Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak.

¹⁵Tema telki asub elama see, mis pole tema oma, ta eluaseme peale puistatakse väävlit.

¹⁶Alant elszáradnak gyökerei, és felülrõl levágatik az ága.

¹⁶Temal kuivavad juured alt ja närtsivad oksad pealt.

¹⁷Emlékezete elvész a földrõl, még az utczákon sem marad fel a neve.

¹⁷Mälestus temast kaob maalt ja ta nime ei nimetata tänaval.

¹⁸A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségérõl elüldözik õt.

¹⁸Ta tõugatakse valgusest pimedusse ja aetakse maailmast ära.

¹⁹Sem fia, sem unokája nem lesz az õ népében, és semmi maradéka az õ tanyáján.

¹⁹Temale ei jää järglast ega sugu oma rahva seas, ja mitte ühtegi pääsenut sealt, kus ta viibis.

²⁰Az õ pusztulásától megborzadnak, a kik következnek és rettegés fogja el a most élõ embereket.

²⁰Inimesed läänes ehmuvad tema hukatuspäevast ja inimesi idas haarab hirm.

²¹Ilyenek az álnok embernek hajlékai, és ilyen annak lakóhelye, a ki nem tiszteli Istent.

²¹Tõesti, nõnda sünnib ülekohtutegija hoonega ja nõnda selle paigaga, kes Jumalat ei tunne.'