¹Felele pedig a Naamából való Czófár, és monda:

¹Siis rääkis naamalane Soofar ja ütles:

²Mindamellett az én gondolataim feleletre kényszerítenek engem, és e miatt nagy az izgatottság bennem.

²'Selle peale mu rahutud mõtted tulevad tagasi ja sellepärast tormitseb mu sees.

³Hallom gyalázatos dorgáltatásomat, de az én értelmes lelkem megfelel majd értem.

³Ma pean kuulma häbistavat noomimist ja saan vastuseks tühja tuult.

⁴Tudod-é azt, hogy eleitõl fogva, mióta az embert e földre helyheztette,

⁴Kas sa ei tea juba muistsest ajast, sellest ajast, kui inimene maa peale pandi,

⁵Az istentelenek vígassága rövid ideig tartó, és a képmutató öröme egy szempillantásig való?

⁵et õelate hõiskamine on üürike ja jumalatu rõõm ainult hetkeline?

⁶Ha szinte az égig érne is az õ magassága, és a felleget érné is a fejével:

⁶Kuigi ta kõrgus tõuseks taevani ja ta pea puudutaks pilvi,

⁷Mint az emésztete, úgy vész el örökre, és a kik látták, azt mondják: Hol van õ?

⁷ta kaob, nagu ta roegi, igaveseks; need, kes teda nägid, küsivad: 'Kus ta on?'

⁸Mint az álom, úgy elrepül és nem találják õt; eltünik, mint az éjjeli látomás.

⁸Ta lendab ära otsekui unenägu ja teda ei leita enam, ta haihtub nagu öine nägemus.

⁹A szem, a mely rá ragyogott, nem [látja] többé, és az õ helye sem törõdik már vele.

⁹Silm, mis teda nägi, ei näe teda enam, ja ta ase ei pane enam teda tähele.

¹⁰Fiai a szegények kedvében járnak, és kezei visszaadják az õ rablott vagyonát.

¹⁰Tema lapsed peavad vaeseid hüvitama ja tema enese käed ta varanduse tagasi andma.

¹¹Csontjai, ha megtelnek is ifjú erõvel, de vele együtt roskad az a porba.

¹¹Ta kondid on küll täis noorusjõudu, aga ta heidab koos sellega põrmu magama.

¹²Ha édes az õ szájában a gonoszság, és elrejti azt az õ nyelve alá;

¹²Kuigi kurjus on ta suus nõnda magus, et ta peidab selle oma keele alla,

¹³És kedvez annak és ki nem veti azt, hanem ott tartogatja ínyei között:

¹³kuigi ta säästab seda ega loobu sellest, vaid hoiab seda keset suulage,

¹⁴Az õ étke elváltozik az õ gyomrában, vipera mérgévé lesz a belében.

¹⁴muutub ometi tema roog ta kõhus madude mürgiks ta sisikonnas.

¹⁵Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az õ hasából kiûzi azt az Isten.

¹⁵Ta peab oksendama neelatud varandust - Jumal ajab selle ta kõhust välja.

¹⁶A viperának mérgét szopta és a siklónak fulánkja öli meg õt,

¹⁶Ta imes madude mürki, ussi keel tapab ta.

¹⁷[Hogy] ne lássa a folyóvizeket, a tejjel és mézzel folyó patakokat.

¹⁷Ei saa ta näha ojasid, mee ja piima voolude jõgesid.

¹⁸A mit [másoktól] szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ép így az õ cserébe kapott vagyonát is, hogy ne örvendezhessen annak.

¹⁸Ta peab oma töövilja ära andma ega tohi ise seda neelata, ja oma kaubakasust ei tunne ta rõõmu.

¹⁹Mert megrontotta és ott hagyta a szegényeket, házat rabolt, de nem építi meg azt.

¹⁹Sest ta murdis, jättis maha vaesed, röövis endale koja, mida ta polnud ehitanud.

²⁰Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drágaságát.

²⁰Sest ta ei tundnud küllastust kõhus - aga oma kalliste asjadega ei päästa ta ennast.

²¹Az õ falánksága elõl semmi sem maradt meg, azért nem lesz tartós az õ jóléte.

²¹Ükski ei pääsenud tema neelamisest, seepärast ta õnn ei kesta.

²²Mikor teljes az õ bõsége, akkor is szükséget lát, és mindenféle nyomorúság támad reá.

²²Tema ülikülluseski tuleb temale kitsas kätte, teda tabab õnnetuse kogu jõud.

²³Mikor meg akarja tölteni a hasát, reá bocsátja haragjának tüzét, és azt önti rá étele gyanánt.

²³Et tema kõhtu täita, läkitab Jumal temasse oma tulise viha ja laseb seda sadada tema peale ta toiduga.

²⁴Mikor vasból csinált fegyver elõl fut, aczélból csinált íj veri át.

²⁴Kui ta põgeneb raudrelva eest, siis laseb vaskamb temast läbi,

²⁵Kihúzza és az kijön a testébõl és kivillan az epéjébõl; rettegés támad felette.

²⁵viskoda tuleb välja seljast ja mõõgatera sapist, ja temale tulevad hirmuvärinad peale.

²⁶Mindenféle titkos sötétség van az õ vagyonán; fúvás nélkül való tûz emészti meg õt; elpusztíttatik az is, a mi sátrában megmaradt.

²⁶Suur pimedus on temale varaks pandud, teda neelab õhutamata tuli; mis tema telki on alles jäänud, hävitatakse.

²⁷Megjelentik álnokságát az egek, és a föld ellene támad.

²⁷Taevad ilmutavad tema süüd ja maa tõuseb tema vastu.

²⁸Házának jövedelme eltünik, szétfoly az az õ haragjának napján.

²⁸Tema koja uhub vihmavaling, ta vihapäeva uputusvesi.

²⁹Ez a gonosz ember fizetése Istentõl, és az õ beszédének jutalma a Mindenhatótól.

²⁹See on õela inimese osa Jumalalt, pärisosa, mis Jumal temale määrab.'