1No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
1Aga kuule nüüd ometi, Iiob, mu kõnet, ja pane tähele kõiki mu sõnu!
2Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
2Vaata, ma avan nüüd oma suu, keel mu suulaes kõneleb.
3Igaz szívbõl [származnak] beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
3Mu sõnad tulevad õiglasest südamest ja mu huuled kuulutavad selgesti seda, mis ma tean.
4Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
4Jumala Vaim on mind loonud ja Kõigevägevama hingeõhk on andnud mulle elu.
5Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elõ!
5Kui sa suudad, siis vasta mulle, sea ennast valmis, astu ette!
6Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
6Vaata, Jumala ees olen mina samasugune kui sina: savist olen minagi voolitud.
7Ímé, a tõlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
7Vaata, hirm minu ees ei saa kohutada sind ja minu surve ei ole sulle raske.
8Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
8Tõesti, sa oled kõnelnud mulle kõrvu ja ma olen kuulnud su sõnade kõla:
9Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bûn nincsen bennem.
9'Mina olen puhas, mina pole üle astunud, ma olen laitmatu ja mul ei ole süüd.
10Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
10Vaata, ta leiab mu vastu põhjusi, peab mind oma vaenlaseks.
11Békóba veti lábaimat, és õrzi minden ösvényemet.
11Ta pistab mu jalad pakku, valvab kõiki mu radu.'
12Ímé, ebben nincsen igazad - azt felelem néked - mert nagyobb az Isten az embernél!
12Vaata, selles ei ole sul õigus, vastan ma sulle, sest Jumal on suurem kui inimene!
13Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
13Mispärast sa riidled temaga, kui ta ei vasta inimesele iga sõna peale?
14Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
14Sest Jumal kõneleb ühel ja teisel viisil, aga seda ei märgata.
15Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
15Unenäos, öises nägemuses, kui sügav uni inimest valdab, voodis suikudes -
16Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
16seal ta avab inimeste kõrvad ja paneb pitseri nende manitsustele,
17Hogy eltérítse az embert a [rossz] cselekedettõl, és elrejtse a kevélységet a férfi elõl.
17et inimest pahateost eemal hoida ja mehe kõrkust kinni katta,
18Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
18et säästa tema hinge hauast ja tema elu oda otsa jooksmast.
19Fájdalommal is bünteti az õ ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
19Ka manitsetakse teda valu läbi voodis ja kestva vaevusega kontides.
20Úgy, hogy az õ ínye undorodik az ételtõl, és lelke az õ kedves ételétõl.
20Siis muutub vastikuks ta elule leib ja hingele maiusroog:
21Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
21ta ihu kõhetub nähtamatuks, ja ta luud, mida näha ei olnud, paljastuvad.
22És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
22Nõnda ligineb ta hing hauale ja ta elu sellele, mis toob surma.
23Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
23Aga kui tema jaoks on ingel, eestkostja, üks tuhandest, kes kuulutab inimesele, mis tema kohus on,
24És [az Isten] könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg õt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
24siis Jumal halastab tema peale ning ütleb: 'Vabasta teda haudaminekust, ma olen lunaraha saanud!'
25Akkor teste fiatal, erõtõl duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
25Siis muutub ta ihu noorusvärskeks, ta pöördub tagasi oma nooruspäevadesse.
26Imádkozik Istenhez és õ kegyelmébe veszi, hogy az õ színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az õ igazságát.
26Ta palvetab Jumala poole ja sellel on temast hea meel; ta saab hõisates näha tema palet ja tema annab inimesele tagasi ta õiguse.
27Az emberek elõtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
27Ta laulab siis inimeste ees ja ütleb: 'Ma tegin pattu ja väänasin õigust, aga selle eest ei tasutud mulle kätte.
28Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
28Tema lunastas mu hinge haudaminekust ja mu elu saab valgust näha.'
29Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
29Vaata, seda kõike teeb Jumal inimesele kaks, kolm korda,
30Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
30et tema hinge hauast tagasi tuua ja valgustada teda elu valgusega.
31Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
31Pane tähele, Iiob, kuule mind, vaiki, et mina saaksin rääkida!
32Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
32Kui sul on sõnu, siis vasta mulle, räägi, sest meeleldi annaksin sulle õiguse!
33Ha [pedig] nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
33Aga kui mitte, siis kuule sina mind, vaiki, siis ma õpetan sulle tarkust!'