1Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
1Rahulik vastus vaigistab raevu, aga haavav sõna õhutab viha.
2A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
2Tarkade keel teeb tundmise heaks, aga alpide suu laseb voolata rumalust.
3Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
3Issanda silmad on igas paigas, valvates kurje ja häid.
4A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
4Keele mahedus on elupuu, aga selle valelikkus murrab vaimu.
5A bolond megútálja az õ atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
5Meeletu laidab oma isa õpetust, aga kes noomimist tähele paneb, teeb targasti.
6Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
6Õige kojas on palju vara, aga õela saak jääb tarvitamata.
7A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
7Tarkade huuled külvavad teadmisi, aga alpide süda ei tee nõnda.
8Az istentelenek áldozatja gyûlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
8Õelate ohver on Issandale jäle, aga õigete palve on temale meelepärane.
9Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
9Õela tee on Issanda meelest jäle, aga ta armastab õigusenõudjat.
10Gonosz dorgálás [jõ] arra, a ki útját elhagyja; a ki gyûlöli a fenyítéket, meghal.
10Rajalt lahkuja karistus on karm, noomimise vihkaja peab surema.
11A sír és a pokol az Úr elõtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
11Surmavald ja kadupaik on lahti Issanda ees, saati siis inimlaste südamed.
12Nem szereti a csúfoló a feddést, [és] a bölcsekhez nem megy.
12Pilkaja ei armasta, et teda noomitakse, tarkade juurde ta ei lähe.
13A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
13Rõõmus süda teeb näo rõõmsaks, aga südamevalus pekstakse vaim rusuks.
14Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
14Mõistlik süda otsib tunnetust, aga alpide suu leiab toitu rumalusest.
15Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjûnek pedig szüntelen lakodalma [van.]
15Viletsal on kõik päevad pahad, aga rõõmsal südamel on alati pidu.
16Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
16Parem pisut Issanda kartuses kui suur varandus ja rahutus selle juures.
17Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyûlölség.
17Parem taimetoit armastusega kui nuumhärg, mille juures on vihkamine.
18A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást.
18Raevutsev mees õhutab tüli, aga pikameelne vaigistab riidu.
19A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
19Laisa tee on nagu kibuvitsahekk, aga õigete rada on sillutatud.
20A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
20Tark poeg rõõmustab isa, aga alp inimene põlgab ema.
21A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
21Rumalus on rõõmuks sellele, kel puudub aru, aga arukas mees käib otse.
22Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában elõmennek.
22Nõupidamiseta nurjuvad kavatsused, aga lähevad korda paljude nõuandjate abiga.
23Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében [mondott] beszéd, oh mely igen jó!
23Inimesel on rõõm, kui ta suu oskab vastata, ja sõna õigel ajal - küll see on hea.
24Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
24Targal läheb elurada ülespidi, et ta pääseks põrgust, mis on all.
25A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerõsíti pedig az özvegynek határát.
25Issand kisub maha kõrkide koja, aga ta kinnitab lesknaise raja.
26Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
26Kurjad kavatsused on Issandale jäledad, aga heatahtlikud sõnad on puhtad.
27Megháborítja az õ házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyûlöli az ajándékokat, él az.
27Kes ahnitseb kasu, jätab oma koja hooletusse, aga kes vihkab meelehead, jääb elama.
28Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
28Õige süda mõtleb, mida vastata, aga õelate suu purskab kurjust.
29Messze [van] az Úr az istentelenektõl; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
29Issand on õelatest kaugel, aga ta kuuleb õigete palveid.
30A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerõsíti a csontokat.
30Silmade särast rõõmustab süda, hea sõnum kosutab luid-liikmeid.
31A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
31Kõrv, mis kuulab eluks vajalikku noomimist, jääb tarkade seltsi.
32A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az õ lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
32Kes ei hooli õpetusest, põlgab oma hinge, aga kes kuulab noomimist, saab targa südame.
33Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek elõtte jár az alázatosság.
33Issanda kartus on tarkuse kool, aga enne au on alandus.