1Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
1Inimesel on küll südamesoovid, aga Issandalt tuleb, mida keel peab kostma.
2Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
2Kõik mehe teed on ta enese silmis selged, aga Issand katsub vaimud läbi.
3Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
3Veereta oma tööd Issanda peale, siis su kavatsused lähevad korda.
4Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
4Issand on kõik teinud otstarbekohaselt, nõnda ka õela õnnetuspäeva jaoks.
5Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
5Iga südamelt ülbe on Issanda meelest jäle, käsi selle peale - seesugune ei jää karistuseta!
6Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
6Armastuse ja ustavuse abiga lepitatakse süü, ja Issanda kartuse tõttu hoidutakse kurjast.
7Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
7Kui mehe teed meeldivad Issandale, siis ta paneb tema vaenlasedki temaga rahu tegema.
8Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
8Parem pisut õiglusega kui palju tulu ülekohtuga.
9Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.
9Inimese süda kavandab oma teed, aga Issand juhib tema sammu.
10Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.
10Otsus on kuninga huultel: kohut mõistes tema suu ei eksi.
11Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.
11Õige margapuu ja vaekausid on Issanda päralt, kõik vihid kukrus on tema tehtud.
12Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.
12Ülekohut teha on kuningate meelest jäle, sest aujärg kinnitatakse õigluses.
13Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]
13Õiglased huuled on kuningale meelepärased ja ta armastab seda, kes õigust kõneleb.
14A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
14Kuninga viha on surma käskjalg, aga tark mees püüab seda lepitada.
15A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.
15Kuninga lahke nägu tähendab elu ja tema poolehoid on otsekui kevadine vihmapilv.
16Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
16Kui palju parem on hankida tarkust kui kulda, ja arukuse hankimine on hõbedast olulisem.
17Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.
17Õigete tee on hoidumine kurjast; oma hinge hoiab, kes oma teed tähele paneb.
18A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.
18Uhkus on enne langust ja kõrkus enne komistust.
19Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
19Parem olla koos vaestega alandlik kui kõrkidega saaki jagada.
20A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
20Kes sõna tähele paneb, leiab õnne, ja kes loodab Issanda peale, on õnnis.
21A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
21Kel tark süda, seda nimetatakse mõistlikuks, ja mahedad huuled edendavad õpetust.
22Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
22Mõistus on omanikule eluallikaks, aga rumalus on rumalatele karistuseks.
23A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.
23Targa süda teeb tema suu targaks ja edendab ta huultel õpetust.
24Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
24Sõbralikud sõnad on nagu kärjemesi, magusad hingele ja kosutuseks kontidele.
25Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.
25Mehe meelest on mõnigi tee õige, aga lõpuks on see surmatee.
26A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.
26Nälg aitab töömeest töös, sest ta oma suu sunnib teda.
27A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;
27Kõlvatu mees kaevab hukatuseaugu ja tema huultel on otsekui kõrvetav tuli.
28A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
28Salakaval mees tõstab riidu ja keelepeksja lahutab sõbrad.
29Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.
29Mees, kes kasutab vägivalda, ahvatleb oma ligimest ja viib ta teele, mis ei ole hea.
30A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.
30Kes silmi pilgutab, see mõtleb riukaid; kes huuled kokku pigistab, sel on pahategu otsustatud.
31Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
31Hallid juuksed on ilus kroon, mis saavutatakse, kui ollakse õigluse teel.
32Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
32Pikameelne on parem kui kangelane, ja kes valitseb iseenese üle, on parem kui linna vallutaja.
33Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
33Liisku heidetakse kuuehõlmas, aga selle otsus on Issandalt.