1Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
1Parem kuiv paluke rahus kui kojatäis ohvriliha riiuga.
2Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
2Tark sulane valitseb häbitu perepoja üle ning jagab pärisosa nagu üks vendadest.
3Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
3Sulatuspott on hõbeda ja ahi kulla jaoks, aga Issand katsub südamed läbi.
4A gonosztevõ hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
4Kurjategija paneb tähele nurjatuid huuli, petis kuulab kurjakuulutavat keelt.
5A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtõjét; a ki gyönyörködik [másnak] nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
5Kes kehva pilkab, teotab tema Loojat, ei jää karistuseta, kes tunneb rõõmu teise õnnetusest.
6A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
6Lapselapsed on vanade kroon ja laste uhkuseks on nende vanemad.
7Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
7Selge jutt ei sobi rumalale, veel vähem siis vale kõne vürstile.
8Drága kõ az ajándék elfogadójának szemei elõtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
8Meelehea on andja silmis nagu võlukivi: kuhu ta iganes pöördub, seal on tal edu.
9Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen elõhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
9Kes üleastumise kinni katab, otsib armastust, aga kes seda meelde tuletab, lahutab ennast sõbrast.
10Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
10Noomitus mõjub arukale rohkem kui sada hoopi albile.
11Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
11Õel inimene püüab aina vastu hakata, ent temale läkitatakse kallale julm käskjalg.
12Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az õ bolondságában.
12Pigemini tulgu mehele vastu karu, kellelt pojad on röövitud, kui alp oma rumalusega.
13A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
13Kes head kurjaga tasub, selle kojast ei lahku õnnetus.
14[Mint] a ki árvizet szabadít el, [olyan] a háborúság kezdete; azért minekelõtte kihatna, hagyd el a versengést.
14Kes alustab tüli, päästab otsekui vee valla: seepärast jäta järele, enne kui puhkeb riid!
15A ki igaznak mondja a bûnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettõ.
15Õela õigeks- ja õige hukkamõistja - need mõlemad on Issanda meelest jäledad.
16Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
16Mis kasu on rahast albi käes, kui tal ei ole soovi omandada tarkust?
17Minden idõben szeret, a ki [igaz] barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
17Tõeline sõber armastab igal ajal ja hädas tuleb ilmsiks, kes on vend.
18Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja elõtt.
18Arutu on inimene, kes kätt lööb, kes hakkab käendajaks oma ligimese ees.
19Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
19Kes armastab tüli, armastab üleastumist; kes teeb oma ukse kõrgeks, otsib hukatust.
20Az elfordult szívû ember nem nyerhet jót, és a ki az õ nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
20Kel valelik süda, ei leia õnne, ja kes oma keelega keerutab, langeb õnnetusse.
21A ki szül bolondot, [szüli] õ magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
21Alp on meelehärmiks oma sünnitajale ja rumala isa ei tunne rõõmu.
22A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
22Rõõmus süda toob head tervenemist, aga rõhutud vaim kuivatab luudki.
23A kebelbõl [kivett] ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
23Õel võtab põuest vastu meelehead, et teha kõveraks õiguse teid.
24Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei [országolnak] a földnek végéig.
24Arukal on tarkus näo ees, aga albi silmad sihivad maailma otsa.
25Búsulása az õ atyjának a bolond fiú, és az õ szülõjének keserûsége.
25Alp poeg on kurvastuseks isale ja meelekibeduseks oma sünnitajale.
26Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
26Ei ole hea karistada õiget ega peksta õilsat tema õigluse pärast.
27A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkû, az értelmes férfiú.
27Kes oma sõnu peatab, on arukas, ja mõistlik mees on külmavereline.
28Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
28Isegi rumalat peetakse targaks, kui ta vaikib, ja mõistlikuks, kui ta oma huuled kinni peab.