1Ne irígykedjél a gonosztevõkre, se ne kivánj azokkal lenni.
1Ära kadesta kurje inimesi ja ära ihalda olla nende juures,
2Mert pusztítást gondol az õ szívök, és bajt szólnak az õ ajkaik.
2sest nende süda kavatseb vägivalda ja nende huuled räägivad paha!
3Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg.
3Tarkusega ehitatakse koda ja arukusega kinnitatakse,
4És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges marhával.
4tunnetusega täidetakse kambrid igasuguse kalli ja kauni varaga.
5A bölcs férfiú erõs, és a tudós ember nagy erejû.
5Tark mees on tugev ja teadja mees tugevdab oma jõudu.
6Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
6Sest targal juhtimisel sa võid pidada sõda, ja võit on seal, kus on rohkesti nõuandjaid.
7Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az õ száját.
7Tarkus on rumalale kõrge - ta ei tee väravas oma suud lahti.
8A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövõnek hívják.
8Kes kavatseb kurja, seda hüütakse salasepitsejaks.
9A balgatag dolognak gondolása bûn; és a rágalmazó az ember elõtt útálatos.
9Meeletu tegu on patt ja pilkaja on inimeste meelest jäle.
10Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szûk a te erõd.
10Kui oled hädaajal arg, siis on su jõud vähene.
11Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
11Päästa need, keda viiakse surma, ja peata, kes vanguvad tapmisele!
12Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, õ érti, és a ki õrzi a te lelkedet, õ tudja? és kinek-kinek az õ cselekedetei szerint fizet.
12Kui sa ütled: 'Vaata, me ei teadnud seda', kas siis südamete läbikatsuja ei saa sellest aru? Su hinge hoidja teab seda ja tasub inimesele ta tegu mööda.
13Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
13Söö, mu poeg, mett, sest see on hea, ja kärjemesi on su suulaele magus!
14Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
14Tea, et nõnda on ka tarkus su hingele: kui sa selle leiad, siis on sul tulevik ja su lootus ei kao!
15Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az õ ágyasházát!
15Ära varitse, õel, õige eluaset, ära hävita tema puhkepaika!
16Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig [csak egy] nyavalyával is elvesznek.
16Sest õige langeb seitse korda ja tõuseb üles, aga õelad komistavad õnnetusse.
17Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
17Ära tunne rõõmu oma vihamehe langusest ja ärgu hõisaku su süda, kui ta komistab,
18Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az õ haragját [te reád.]
18et see ei oleks paha Issanda silmis, kui ta seda näeb, ja et ta ei pööraks oma viha tema pealt!
19Ne gerjedj haragra a gonosztevõk ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
19Ära ärritu kurjade pärast, ära kadesta õelaid,
20Mert a gonosznak nem lesz [jó] vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
20sest kurjal ei ole tulevikku, õelate lamp kustub!
21Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütõk közé ne elegyedjél.
21Mu poeg, karda Issandat ja kuningat, ära seltsi mässajatega, nendega, kes mõtlevad teisiti!
22Mert hirtelenséggel feltámad az õ nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
22Sest äkitselt kerkib nendelt hukatus ja kes teab nende mõlema õnnetust?
23Ezek is a bölcsek [szavai.] Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
23Needki on tarkade sõnad: Erapoolikus kohtus ei ole hea.
24A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
24Kes ütleb õelale: 'Sa oled õige', seda neavad inimesed, sajatavad rahvahulgad;
25A kik pedig megfeddik [a bûnöst,] azoknak gyönyörûségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
25aga neil, kes noomivad, käib käsi hästi ning neile tuleb õnn ja õnnistus.
26Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
26Õige vastus on otsekui suudlus huultele.
27Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elõ a te mezõdben; annakutána építsd a házadat.
27Tee enne oma tööd väljas ja hari oma põldu, siis alles ehita enesele koda!
28Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é [valakit] a te ajkaiddal?
28Ära ole põhjuseta tunnistajaks oma ligimese vastu, või tahad sa ometi petta oma huultega?
29Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem õ vele; megfizetek az embernek az õ cselekedete szerint.
29Ära ütle: 'Nõnda nagu tema tegi minule, nõnda teen mina temale, ma tasun mehele ta tegu mööda.'
30A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szõleje mellett.
30Ma läksin mööda laisa põllust ja arutu inimese viinamäest,
31És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kõgyepüje elromlott vala.
31ja vaata, see oli üleni kasvanud umbrohtu, selle pinda katsid nõgesed ja kiviaed oli maha kistud.
32Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, [ezt] a tanulságot vevém abból:
32Kui ma seda nägin, siis panin südamesse, vaatasin ja võtsin õpetust:
33Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
33veel pisut und, pisut tukkumist, pisut pikutamist ristis kätega,
34És így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
34siis tuleb vaesus sulle kallale otsekui röövel ja puudus nagu relvastatud mees.