¹Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.

¹Massalase Aguri, Jake poja sõnad; nõnda ütleb see mees Iitielile, Iitielile ja Uukalile:

²Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.

²'Kui ma olen ka rumalam meestest ja mul ei ole inimmõistust

³És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.

³ja ma ei ole õppinud tarkust, aga pühade teadmist ma tean.

⁴Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az õ markába? Kicsoda kötötte a vizet az õ köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?

⁴Kes on läinud taevasse ja on sealt alla tulnud? Kes on kogunud tuule oma pihkudesse? Kes on mähkinud vee vaibasse? Kes on paigale pannud kõik maaääred? Mis on ta nimi ja mis on ta poja nimi? Küllap sa tead!

⁵Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

⁵Jumala iga sõna on selge, tema on kilbiks neile, kes otsivad kaitset temalt.

⁶Ne tégy az õ beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.

⁶Ära lisa midagi tema sõnadele, et ta ei võtaks sind vastutusele ja sina ei jääks valelikuks!

⁷Kettõt kérek tõled; ne tartsd meg én tõlem, mielõtt meghalnék.

⁷Kaht asja ma palun sinult, ära neid mulle keela, enne kui ma suren:

⁸A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tõlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendõ eledellel.

⁸pettus ja valekõne hoia minust eemal, vaesust ega rikkust ära mulle anna, toida mind aga vajaliku leivaga,

⁹Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!

⁹et ma küllastudes ei hakkaks salgama ega ütleks: 'Kes on Issand?' või et ma vaeseks jäädes ei hakkaks varastama ega patustaks oma Jumala nime vastu.

¹⁰Ne rágalmazd a szolgát az õ uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bûnhõdnöd ne kelljen.

¹⁰Ära laima sulast ta isandale, et ta ei kiruks sind ja sina ei jääks süüdlaseks!

¹¹[Van oly] nemzetség, a ki az õ atyját átkozza, és az õ anyját nem áldja.

¹¹On neid, kes neavad oma isa ega õnnista oma ema.

¹²[Van] nemzetség, a ki a maga szemei elõtt tiszta, pedig az õ rútságából ki nem tisztíttatott.

¹²On neid, kes iseenese silmis on puhtad, kuid ei ole oma saastast puhtaks pestud.

¹³[Van] kevély szemû nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!

¹³On neid - ah, kui ülbed on nende silmad ja kui kõrgele on tõstetud nende silmalaud.

¹⁴[Van] olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földrõl, és az emberek közül a szûkölködõket.

¹⁴On neid, kelle hambad on mõõgad ja lõualuud noad, et süüa viletsaid maalt ja vaeseid inimeste hulgast.

¹⁵A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;

¹⁵Verekaanil on kaks tütart: 'Anna! Anna!' Kolm asja on, mis ei saa täis, neli, mis ei ütle: 'Küllalt!':

¹⁶A sír és a meddõ asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tûz nem mondja: elég!

¹⁶surmavald, viljatu üsk, maa, mis ei saa küllaldaselt vett, ja tuli, mis iialgi ei ütle: 'Aitab!'

¹⁷A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.

¹⁷Silma, mis irvitab isa ja põlgab ema sõna kuulamist, peavad kaarnad jõe ääres välja nokkima ja kotka pojad sööma.

¹⁸E három megfoghatatlan elõttem, és e négy dolgot nem tudom:

¹⁸Kolm asja on mulle väga imelised, jah, neli on, mida ma ei mõista:

¹⁹A keselyûnek útát az égben, a kígyónak útát a kõsziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.

¹⁹kotka tee taeva all, mao tee kalju peal, laeva tee keset merd ja mehe tee neitsi juurde.

²⁰Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.

²⁰Niisugune on abielurikkuja naise tee: ta sööb ja pühib suu puhtaks ning ütleb: 'Ma pole kurja teinud!'

²¹Három [dolog] alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.

²¹Kolme asja all väriseb maa, jah, nelja all, mida see ei suuda taluda:

²²A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,

²²sulase all, kui ta saab kuningaks, ja jõleda all, kui tal on külluses leiba,

²³A gyûlölt asszony alatt, ha [mégis] férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az õ asszonyának.

²³vihatud naise all, kui ta saab mehele, ja teenija all, kui ta kõrvale tõrjub oma emanda.

²⁴E négy apró állata [van] a földnek, a melyek bölcsek, elmések:

²⁴Need neli on küll kõige pisemad maa peal, aga ometi on nad targemad kui targad:

²⁵A hangyák erõtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;

²⁵sipelgad on väeti hulk, ometi valmistavad nad suvel oma leiva;

²⁶A marmoták nem hatalmas nép, mégis kõsziklán csinálják az õ házokat;

²⁶kaljumägrad on jõuetu hulk, ometi teevad nad oma kodud kaljusse;

²⁷Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;

²⁷rohutirtsudel ei ole kuningat, ometi lähevad nad kõik rühmadena välja;

²⁸A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.

²⁸sisalikku võib püüda kätega, ometi leidub teda kuninga paleedes.

²⁹Három állat van, a mely szépen jár, sõt négy, a mely jól jár.

²⁹Neid on kolm, kelle astumine on rühikas, jah, neljal on rühikas käik:

³⁰Az oroszlán, a hõs a vadak között, mely el nem fut senki elõl;

³⁰lõvi, kangelane loomade seas, kes ei tagane kellegi eest;

³¹A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.

³¹uhkeldav kukk või sikk, ja kuningas, kes sammub oma rahva ees.

³²Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.

³²Kui sa oled hoobeldes rumal olnud, siis mõtle järele, käsi suu peal!

³³Mert [miképen] a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az õ orrát, vért hoz ki: [úgy] a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.

³³Sest piima kirnumisest saab võid, nina nuuskamisest tuleb verd ja viha õhutamisest puhkeb riid.'