1Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az õ kegyelme.
1Tänage Issandat, sest tema on hea, sest tema heldus kestab igavesti!
2[Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezébõl;
2Nõnda öelgu Issanda lunastatud, keda tema on lunastanud kitsikusest
3És a kiket összegyûjtött a [különbözõ] földekrõl: napkelet és napnyugot felõl, északról és a tenger felõl.
3ja on kogunud võõrailt mailt, hommiku poolt ja õhtu poolt, põhja poolt ja lõuna poolt.
4Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
4Nad ekslesid kõrbes, tühjal maal, ega leidnud teed linna, kuhu asuda.
5Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
5Neil oli nälg ja janu, nende hing nõrkes nende sees.
6De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté õket.
6Aga oma ahastuses nad kisendasid Issanda poole ja tema kiskus nad välja nende kitsikustest
7És vezeté õket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
7ning saatis nad minema õiget teed, et nad jõuaksid linna, kuhu asuda.
8Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
8Tänagu nad Issandat ta helduse eest ja tema imeliste tegude eest inimlastele,
9Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhezõ lelket betölté jóval!
9et ta kosutas janunevat hinge ja täitis nälgiva hinge heaga.
10A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
10Nad istusid pimeduses ja surmavarjus, olid vangis viletsuses ja raudus,
11Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
11sest nad olid tõrkunud vastu Jumala sõnadele ja olid põlanud Kõigekõrgema nõuannet.
12Azért megalázta az õ szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
12Siis ta alandas nende südant vaevadega; nad komistasid, ja ei olnud aitajat.
13De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá õket.
13Aga oma ahastuses nad kisendasid Issanda poole ja tema päästis nad nende kitsikustest.
14Kihozá õket a setétségbõl és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
14Ta viis nad välja pimedusest ja surmavarjust ning rebis katki nende köidikud.
15Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
15Tänagu nad Issandat ta helduse eest ja tema imeliste tegude eest inimlastele!
16Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
16Sest tema on katki murdnud vaskuksed ja puruks raiunud raudriivid.
17A balgatagok az õ gonoszságuknak útjáért, és az õ hamisságukért nyomorgattattak.
17Nad olid meeletud oma üleastumise tee tõttu ja nad said näha vaeva oma pahategude pärast.
18Minden étket útála az õ lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
18Iga toit oli neile jäle ja nad olid juba surmaväravate lähedal.
19De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket.
19Aga oma ahastuses nad kisendasid Issanda poole ja tema päästis nad nende kitsikustest.
20Kibocsátá az õ szavát és meggyógyítá õket, és kimenté õket az õ vermeikbõl.
20Ta läkitas neile oma sõna ja tervendas nad ning päästis nad haua veerelt.
21Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért,
21Tänagu nad Issandat ta helduse eest ja tema imeliste tegude eest inimlastele
22És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az õ cselekedeteit örvendezéssel!
22ja ohverdagu tänuohvreid ning jutustagu tema tegusid hõiskamisega!
23A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak,
23Nad sõitsid laevadega merel ja toimetasid asju suurtel vetel.
24Azok látták az Úrnak dolgait, és az õ csodáit a mélységben.
24Nad nägid Issanda tegusid ja tema imetöid meresügavustes.
25Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
25Sest ta ütles sõna ning laskis tõusta marutuule ja tõstis merelained kõrgele.
26Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
26Need tõusid üles taeva poole ja vajusid alla sügavikesse, nende julgus hääbus hädaohus.
27Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
27Nad taarusid ja tuikusid nagu joobnud ja kogu nende tarkus oli ära neelatud.
28De az Úrhoz kiáltának az õ szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté õket.
28Aga oma ahastuses nad kisendasid Issanda poole ja tema päästis nad nende kitsikustest.
29Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
29Ta muutis maru vaikseks ilmaks ja vete lained jäid vakka.
30És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé õket az õ kivánságuknak partjára.
30Siis nad rõõmustasid, kui lained soiku jäid, ja ta viis nad igatsetud sadamasse.
31Adjanak hálát az Úrnak az õ kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért!
31Tänagu nad Issandat ta helduse eest ja tema imeliste tegude eest inimlastele
32És magasztalják fel õt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék õt a vének ülésében!
32ning ülistagu teda rahvakogus ja kiitku vanemate koosolekul!
33Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
33Tema tegi jõed kõrbeks ja veelätted kuivaks maaks,
34Gyümölcstermõ földet meddõ földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
34viljamaa soolanõmmeks tema elanike kurjuse pärast.
35Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
35Tema tegi kõrbe järveks ja põuase maa veelätteks,
36És telepített oda éhezõket, hogy lakó-városokat építsenek.
36ja pani sinna elama näljased, ja need asutasid linna, kus elada.
37És mezõket vetének be és szõlõket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
37Ja nad seemendasid põldusid ja istutasid viinamägesid, ja nad said hea viljasaagi.
38És megáldá õket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
38Ja tema õnnistas neid, ja neid sai väga palju, ka nende loomi ta ei vähendanud.
39De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserûség miatt.
39Aga siis nad vähenesid ja raugesid õnnetuste ja murede läbi.
40Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta õket út nélkül való kietlenben.
40Kuid tema, kes valab põlgust vürstide peale ja paneb nad eksima tühjal maal, kus ei ole teed,
41De felemelé a nyomorultat az ínségbõl, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
41tema ülendas vaese viletsusest ja pani tema suguvõsa sigima nagu lambakarja.
42Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az õ száját.
42Õiglased näevad seda ja rõõmustavad, ja kõik ülekohus peab oma suu kinni.
43A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
43Kes tark on, see pidagu seda meeles, ja Issanda heldust pandagu tähele!