1Ének. Dávid zsoltára.
1Taaveti laul ja lugu.
2Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsõségem is [kész.]
2Kindel on mu süda, oh Jumal! Ma tahan laulda ja mängida, samuti mu au.
3Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
3Virgu, naabel, virgu, kannel, ma äratan üles koidu!
4Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
4Issand, ma tahan sind tänada rahvaste seas, ja tahan sulle mängida rahvahõimude keskel.
5Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhõkig ér a te hûséges voltod!
5Sest suur kuni taevasteni on sinu heldus ja kuni ülemate pilvedeni sinu ustavus.
6Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsõséged legyen az egész földön!
6Jumal, ülenda ennast üle taevaste ja üle kogu ilmamaa olgu su auhiilgus!
7Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
7Et pääseksid su armsad, selleks aita oma parema käega ja vasta meile!
8Az õ szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
8Jumal on rääkinud oma pühamus: Ma tahan võidutseda, jaotada Sekemi ja mõõta ära Sukkoti oru.
9Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelõm.
9Gilead on minu ja Manasse on minu, Efraim on mu pea kaitse. Juuda on mu valitsuskepp,
10Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
10Moab on mu pesukauss, Edomi peale ma viskan oma sandaali. Vilistimaa, hõiska minule!
11Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
11Kes viib mu kindlasse linna? Kes saadab mind Edomini?
12Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
12Eks sina, Jumal, tõuganud meid ära, ega sina, Jumal, läinudki välja meie sõjaväega?!
13Adj szabadulást nékünk az ellenségtõl, mert hiábavaló az emberi segítség! [ (Psalms 108:14) Istennel hatalmasan cselekszünk, és õ megtapodja ellenségeinket. ]
13Anna meile abi kitsikuses, sest tühine on inimeste abi!
14Jumalaga me teeme vägevaid tegusid ja tema tallab maha meie rõhujad.