1Dicsérjétek az Urat.
1Halleluuja! Kiitke, Issanda sulased, kiitke Issanda nime!
2Áldott legyen az Úr neve mostantól fogva és örökké!
2Issanda nimi olgu tänatud nüüd ja igavesti!
3Napkelettõl fogva napnyugotig dicsértessék az Úr neve!
3Päikesetõusust loojakuni olgu kiidetud Issanda nimi!
4Felmagasztaltatott az Úr minden pogány nép felett; dicsõsége túl van az egeken.
4Issand on kõrge üle kõigi rahvaste, tema auhiilgus on üle taevaste.
5Kicsoda hasonló az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, a ki a magasságban lakozik?
5Kes on nagu Issand, meie Jumal, kes kõrgel istub,
6A ki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön;
6kes alandub vaatama, mis taevas ja maa peal on,
7A ki felemeli az alacsonyt a porból, és a szûkölködõt kivonszsza a sárból,
7kes tõstab põrmust üles vaevase ja tuhaasemelt viletsa,
8Hogy odaültesse õket a fõemberek közé, az õ népének fõemberei közé;
8pannes tema istuma õilsate kõrvale, oma rahva õilsate kõrvale,
9A ki beülteti a meddõt a házba, mint magzatoknak anyját, nagy örömre. Dicsérjétek az Urat!
9kes paneb sigimatu, kel polnud maja, elama poegade rõõmsa emana? Halleluuja!