1Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkrõl énekelni jó; hiszen õt dicsérni gyönyörûséges és illendõ dolog!
1Halleluuja! Jah, hea on mängida meie Jumalale; jah, kaunis ja kohane on kiituslaul.
2Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyûjti Izráelnek elûzötteit;
2Issand ehitab Jeruusalemma, tema kogub Iisraeli hajutatud.
3Meggyógyítja a megtört szívûeket, és bekötözi sebeiket.
3Ta parandab need, kelle süda on murtud, ja seob kinni nende valusad haavad.
4Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevérõl nevezi.
4Tema määrab tähtede arvu ja nimetab neid kõiki nimepidi.
5Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
5Meie Issand on suur ja vägev rammult; tema mõistus on määratu.
6Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
6Issand peab ülal viletsaid, aga õelad alandab maani.
7Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
7Laulge Issandale tänuga, mängige kandlel kiitust meie Jumalale,
8A ki beborítja az eget felhõvel, esõt készít a föld számára, [és] füvet sarjaszt a hegyeken;
8kes katab taeva paksude pilvedega, kes valmistab maale vihma, kes laseb tärgata rohu mägedele,
9A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
9ta annab loomadele nende toidu ja kaarnapoegadele, kes teda hüüavad.
10Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
10Temale ei meeldi hobusevägi ega ole tal head meelt jalameeste säärtest.
11Az õt félõkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
11Issandal on hea meel neist, kes teda kardavad, kes loodavad tema helduse peale.
12Dicsõitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
12Ülista, Jeruusalemm, Issandat! Siion, kiida oma Jumalat!
13Mert erõsekké teszi kapuid zárait, [s] megáldja benned a te fiaidat.
13Sest tema on teinud tugevaks su väravate riivid, tema õnnistab su lapsi sinu sees.
14Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
14Ta annab rahu su piirile, ta küllastab su tuumaka nisuga.
15Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az õ rendelete!
15Ta läkitab oma ütlused maa peale, rutusti jookseb tema sõna.
16Olyan havat ád, mint a gyapjú, [és] szórja a deret, mint a port.
16Ta annab lund nagu villa, ta külvab halla nagu tuhka.
17Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az õ fagya elõtt?
17Ta viskab oma jääd nagu palukesi: kes võib püsida tema külma ees?
18Kibocsátja szavát s szétolvasztja õket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
18Ta läkitab oma sõna ja sulatab nad; ta laseb oma tuult puhuda ja veed vulisevad.
19Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
19Ta annab teada oma sõna Jaakobile ja Iisraelile oma määrused ja seadused.
20Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!
20Nõnda ei ole tema teinud ühelegi paganarahvale, ja tema seadusi ei ole nad tundnud. Halleluuja!