1Az éneklõmesternek; zsoltár, ének.
1Laulujuhatajale: laul ja lauluviis. Hõisake Jumalale, kõik ilmamaa!
2Énekeljétek az õ nevének dicsõségét; dicsõítsétek az õ dicséretét!
2Ülistage mängides tema nime au, andke temale au ja kiitust!
3Mondjátok Istennek: Mily csudálatosak a te mûveid: a te hatalmad nagy volta miatt hízelegnek néked ellenségeid.
3Öelge Jumalale: Kui kardetavad on sinu teod! Su suure väe pärast teesklevad su vaenlased su ees,
4Az egész föld leborul elõtted; énekel néked, énekli a te nevedet. Szela.
4kõik ilmamaa kummardab sind ja mängib sulle kiitust, ta mängib kiitust su nimele. Sela.
5Jõjjetek és lássátok az Isten dolgait; csudálatosak az õ cselekedetei az emberek fiain.
5Tulge ja vaadake Jumala tegusid, kes on kardetav oma tegemistes inimlaste juures.
6A tengert szárazzá változtatta, a folyamon gyalog mentek át: ott örvendeztünk õ benne.
6Tema muudab mere kuivaks maaks; jalgsi minnakse läbi jõe; rõõmutsegem siis temast!
7A ki uralkodik az õ hatalmával örökké, szemmel tartja a pogányokat, hogy az engedetlenek fel ne fuvalkodjanak magukban. Szela.
7Tema valitseb oma vägevuses igavesti, ta silmad on valvel paganarahvaste üle; kangekaelsed ärgu tõstku endid kõrgeks! Sela.
8Áldjátok népek a mi Istenünket, és hallassátok az õ dicséretének szavát.
8Tänage, rahvad, meie Jumalat, kostku valjusti tema kiitus!
9A ki megeleveníti lelkünket, s nem engedi, hogy lábaink megtántorodjanak.
9Tema paneb elama meie hinge ega lase meie jalgu kõikuda.
10Mert megpróbáltál minket, oh Isten, megtisztítottál, a mint tisztítják az ezüstöt.
10Sest sina, Jumal, oled meid läbi katsunud, sa oled meid sulatanud, nagu hõbedat sulatatakse.
11Hálóba vittél be minket, megszorítottad derekainkat.
11Sa vedasid meid võrku, sa panid vaotise meie niuetele.
12Embert ültettél fejünkre, tûzbe-vízbe jutottunk: de kihoztál bennünket bõségre.
12Sa lasksid inimesi sõita meie pea peal, me sattusime tulle ja vette. Kuid sina viisid meid välja küllusesse.
13Elmegyek házadba égõáldozatokkal, lefizetem néked fogadásaimat,
13Ma lähen su kotta põletusohvritega, ma tasun sinule oma tõotused,
14A melyeket ajakim igértek és szájam mondott nyomorúságomban.
14milleks mu huuled avanesid ja mida mu suu ütles mu kitsikuses.
15Hízlalt juhokat áldozom néked égõáldozatul, kosok jóillatú áldozatával; ökröket bakokkal együtt áldozom néked. Szela.
15Ma toon sulle lihavaid põletusohvreid koos jäärade ohvrisuitsuga; ma valmistan sulle ohvriks veiseid koos sikkudega. Sela.
16Jõjjetek el és halljátok meg, hadd beszélem el minden istenfélõnek: miket cselekedett az én lelkemmel!
16Tulge, kuulge kõik, kes kardate Jumalat, ma jutustan, mis tema on teinud mu hingele!
17Hozzá kiálték az én szájammal, és magasztalás volt nyelvem alatt.
17Tema poole ma hüüdsin oma suuga ja tema ülistus oli mu keelel.
18Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.
18Kui oleksin näinud oma südames nurjatust, ei oleks Issand mind kuulnud.
19Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára.
19Ent mu Jumal on mind kuulnud, ta on pannud tähele mu palvehäält.
20Áldott az Isten, a ki nem vetette meg könyörgésemet, és kegyelmét [nem vonta meg] tõlem.
20Tänu olgu Jumalale, kes ei ole heitnud kõrvale mu palvet ega ole mult ära võtnud oma heldust!