1Az éneklõmesternek; Dávid zsoltára, éneke.
1Laulujuhatajale: Taaveti laul ja lauluviis.
2Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak elõle az õ gyûlölõi.
2Jumal tõuseb! Ta vaenlased hajuvad ja ta vihkajad põgenevad tema palge eest.
3A mint a füst elszéled, úgy széleszted el õket; a mint elolvad a viasz a tûz elõtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elõl;
3Nagu suits haihtub, nõnda sa nad hajutad; nagu vaha tule paistel sulab, nõnda hukkuvad õelad Jumala palge ees.
4Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten elõtt, és ujjongnak örömmel.
4Kuid õiged rõõmutsevad ja hõiskavad Jumala palge ees ning ilutsevad rõõmu pärast.
5Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az õ nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek elõtte.
5Laulge Jumalale, mängige, kiites tema nime, tehke teed temale, kes sõidab kõrbetes! Tema nimi on Issand, hõisake rõõmu pärast tema ees!
6Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az õ szentséges hajlékában.
6Ta on vaeslaste isa ja lesknaiste asjaajaja, Jumal oma pühas elamus.
7Isten hozza vissza a számûzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
7Jumal paneb üksildased elama majadesse ja viib välja vangid jõukale elujärjele; aga kangekaelsed jäävad elama põlenud maale.
8Oh Isten, mikor kivonultál a te néped elõtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.
8Jumal, kui sa läksid välja oma rahva ees, kui sa sammusid kõrbeteed, sela,
9A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten elõtt, ez a Sinai hegy is az Isten elõtt, az Izráel Istene elõtt.
9siis värises maa ja taevadki tilkusid Jumala ees, Siinai värises Jumala ees, Iisraeli Jumala ees!
10Bõ záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
10Rikkalikku vihma kallad sina, Jumal, oma pärisosale ja sa kosutad närbunut.
11Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
11Sinu loomad asuvad seal; sina, Jumal, kinnitad oma headusega viletsat.
12Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivõ asszonyok nagy csapatának.
12Issand annab sõnumi; heade sõnumite kuulutajaid on suur vägi.
13A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
13Sõjavägede kuningad põgenevad, nad põgenevad ja pereema jagab saagi.
14Ha cserények között hevertek is: [olyanok lesztek, mint] a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy [mint] vitorla-tollai, a melyek színarany fényûek.
14Kas tahate jääda puhkama sadulakorvide vahele? Seal on tuvi, tiivad hõbedaga karratud ja hoosuled vahajaskollase kullaga.
15Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, [mintha] hó esett [volna] a Salmonon.
15Kui Kõigeväeline seal pillutas kuningaid, sadas Salmonil lund.
16Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
16Baasani mägi on Jumala mägi, Baasani mägi on kühmuline mägi.
17Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony [ezen] lakozik az Úr mindörökké!
17Mispärast te, kühmulised mäed, vaatate kadedusega sellele mäele, mida Jumal on ihaldanud enesele eluasemeks? Tõesti, Issand tahab seal elada igavesti.
18Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai [hegyen] az õ szent [hajléká]ban.
18Jumala sõjavankreid oli musttuhandeid ja tuhat korda tuhandeid, kui Issand tuli Siinailt pühamusse.
19Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütõk is [ide jönnek] lakni, oh Uram Isten!
19Sa läksid üles kõrgesse ja võtsid vangihulga saagiks, said ande inimeste seast, isegi tõrkujate seast, sa Issand Jumal kõrgustes.
20Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.
20Tänu olgu Issandale! Päevast päeva kannab meie koormat Jumal, kes on meie pääste. Sela.
21Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
21See Jumal on meie pääste Jumal! Jumal, meie Issand, toob välja surmastki!
22Csak Isten ronthatja meg az õ ellenségeinek fejét, a bûneiben járónak üstökös koponyáját.
22Aga Jumal peksab puruks oma vaenlaste pea ja nende karvase pealae, kes oma süütegudes kõnnivad.
23Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységébõl is kihozlak,
23Issand on öelnud: 'Ma toon nad tagasi Baasanist, ma toon nad tagasi mere sügavustest,
24Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségbõl lakomázzék.
24et sa kastaksid oma jala verre ja su koerte keel saaks oma osa su vaenlastest.'
25Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
25Su pidurongi nähakse, oh Jumal, su pidurongi pühamus, mu Jumal ja mu kuningas!
26Elõl mennek vala az éneklõk, utánok a húrpengetõk, középen a doboló leányok.
26Ees käivad lauljad, taga keelpillimängijad, keskel trummilööjad neitsid.
27A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
27Rahvakogudes tänage Jumalat, tänage Issandat, teie, kes olete Iisraeli allikalt!
28Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az õ gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei [és] a Nafthali fejedelmei.
28Seal on Benjamin, noorim, nende juhataja, Juuda peamehed oma hulkadega, Sebuloni peamehed, Naftali peamehed.
29Istened rendelte el a te hatalmadat: erõsítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
29Sinu Jumal seadis sulle võimuse. Kinnita, Jumal, mis sa meie heaks oled teinud!
30A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
30Sinu Jeruusalemma templi pärast toogu kuningad sulle ande!
31Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
31Taltsuta elajas pilliroos, härgade kari rahvaste vasikate seas, need, kes alistuvad hõbetükkide pärast! Jumal pillutab rahvad, kes igatsevad lahinguid.
32Eljõnek majd a fõemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
32Suured isandad tulevad Egiptusest, Etioopia sirutab rutuga oma käed Jumala poole.
33E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela.
33Teie, ilmamaa kuningriigid, laulge Jumalale, mängige Issandale kiitust, sela,
34A ki kezdettõl fogva az egek egein ül; ímé, [onnét] szól nagy kemény szóval.
34temale, kes sõidab taevaste taevas, mis on muistsest ajast! Ennäe, tema annab kuulda oma häält, võimsat häält.
35Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsõsége az Izráelen és az õ hatalma a felhõkben van. [ (Psalms 68:36) Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erõt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten! ]
35Andke Jumalale võimus! Tema kõrgus on Iisraeli üle ja tema võimus pilvedes.
36Kardetav oled sina, Jumal, oma pühast paigast, Iisraeli Jumal; tema, kes annab võimu ja tugevust rahvale. Tänu olgu Jumalale!