1Zsoltár, ének szombat napra.
1Lugu ja laul hingamispäeval.
2Jó dolog dicsérni az Urat, és éneket mondani a te nevednek, oh Felséges!
2Hea on tänada Issandat ja mängida sinu nimele, Kõigekõrgem,
3Hirdetni jó reggel a te kegyelmedet, és éjjelente a te hûséges voltodat.
3hommikul kuulutada sinu heldust ja öösel su ustavust,
4Tíz húrú hegedûvel és lanttal, hárfán való zengedezéssel.
4kümnekeelsel pillil ja naablil, kandlel mängides.
5Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek mûveiben örvendezem.
5Sest sina, Issand, oled mind rõõmsaks teinud oma tegudega, ma hõiskan sinu kätetööde pärast.
6Mely nagyok Uram a te mûveid, igen mélységesek a te gondolataid!
6Kui suured on sinu teod, Issand! Väga sügavad on su mõtted!
7A balgatag ember nem tudja, a bolond pedig nem érti meg ezt:
7Sõge inimene ei tunne seda ja alp ei saa sellest aru.
8Hogy mikor felsarjaznak a gonoszok, mint a fû, és virágoznak mind a hamisság cselekedõk, mindörökké elveszszenek õk;
8Kui õelad lokkavad nagu rohi ja kõik ülekohtutegijad õitsevad, siis on see neile hävituseks igavesti.
9Te pedig Uram, magasságos vagy örökké!
9Aga sina, Issand, oled kõrge igavesti!
10Mert ímé, a te ellenségeid elvesznek, [és ]elszélednek mind a hamisság cselekedõk!
10Sest vaata, su vaenlased, Issand, sest vaata, su vaenlased saavad hukka, kõik ülekohtutegijad pillutakse laiali.
11De magasra növeszted az én szarvamat, mint az egyszarvúét; elárasztatom csillogó olajjal.
11Aga minu sarve sa oled ülendanud nagu metshärjal, ma olen võitud värske õliga.
12És legeltetem szememet az én ellenségeimen, és az ellenem támadó gonosztevõkön mulat majd a fülem.
12Mu silm vaatab alla mu vihameeste peale, mu kõrvad kuulevad rõõmuga kurjade käekäigust, kes mu vastu tõusevad.
13Az igaz virágzik, mint a pálmafa, növekedik, mint a czédrus a Libánonon.
13Õige lokkab nagu palmipuu, ta kasvab kõrgeks nagu seedripuu Liibanonil.
14Plánták [õk] az Úrnak házában; a mi Istenünknek tornáczaiban virágzanak.
14Kes Issanda kotta on istutatud, need lokkavad meie Jumala õuedes.
15Még a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek és zöldellõk lesznek; [ (Psalms 92:16) Hogy hirdessék, hogy igazságos az Úr, az én kõsziklám, és hogy nincsen hamisság benne! ]
15Veel vanas eas nad kannavad vilja, on tüsedad ja haljad
16kuulutama, et Issand on siiras, et minu kaljus ei ole ülekohut.