¹Most pedig nevetnek rajtam, a kik fiatalabbak nálam a kiknek atyjokat az én juhaimnak komondorai közé sem számláltam volna.

¹Tetapi kini aku diejek oleh orang yang lebih muda. Dahulu ayah mereka kupandang terlalu hina untuk menjaga dombaku bersama anjing gembala.

²Mire való lett volna nékem még kezök ereje is? Rájok nézve a vénség elveszett!

²Bagiku mereka tidak berguna karena sudah kehabisan tenaga.

³Szükség és éhség miatt összeaszottak, a kik a kopár földet futják, a sötét, sivatag pusztaságot.

³Mereka lapar dan menderita sekali, sehingga makan akar kering di gurun yang sunyi.

⁴A kik keserû füvet tépnek a bokor mellett, és rekettyegyökér a kenyerök.

⁴Mereka mencabut belukar di padang belantara lalu memakan baik daun maupun akarnya.

⁵Az emberek közül kiûzik õket, úgy hurítják õket, mint a tolvajt.

⁵Mereka diusir dengan tengking seperti orang mengusir maling.

⁶Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban.

⁶Mereka tinggal di dalam gua-gua; lubang-lubang di dinding gunung menjadi rumah mereka.

⁷A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek.

⁷Di rimba mereka meraung-raung seperti binatang, berkelompok di bawah semak belukar di hutan.

⁸Esztelen legények, sõt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból.

⁸Mereka tak bernama dan tak berharga, orang-orang yang sudah dihalau dari negerinya.

⁹És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk!

⁹Sekarang mereka datang dan aku ditertawakannya; bagi mereka, aku ini lelucon belaka.

¹⁰Útálnak engem, messze távoznak tõlem, és nem átalanak pökdösni elõttem.

¹⁰Aku dipandang oleh mereka hina dan keji, bahkan mukaku mereka ludahi.

¹¹Sõt leoldják kötelöket és bántalmaznak engem, és a zabolát elõttem kivetik.

¹¹Karena Allah membuat aku lemah tidak berdaya, mereka melampiaskan amukan mereka.

¹²Jobb felõl ifjak támadnak ellenem, gáncsot vetnek lábaimnak, és ösvényt törnek felém, hogy megrontsanak.

¹²Gerombolan itu menyerang aku dari depan, dan kejatuhanku mereka rencanakan.

¹³Az én útamat elrontják, romlásomat öregbítik, nincsen segítség ellenök.

¹³Mereka memotong jalanku untuk membinasakan aku; tak seorang pun menghalangi ketika mereka menyerbu.

¹⁴Mint valami széles résen, úgy rontanak elõ, pusztulás között hömpölyögnek [ide].

¹⁴Bagaikan banjir mereka dobrak tembok pertahananku; beramai-ramai mereka datang menindih tubuhku.

¹⁵Rettegések fordultak ellenem, mint vihar ûzik el tisztességemet, boldogságom eltünt, mint a felhõ.

¹⁵Kedahsyatan meliputi diriku; bagaikan hembusan angin, harga diriku berlalu; bagaikan awan lewat, hilanglah kebahagiaanku.

¹⁶Mostan azért enmagamért ontja ki magát lelkem; nyomorúságnak napjai fognak meg engem.

¹⁶Sekarang hampir matilah aku; tak ada keringanan bagi deritaku.

¹⁷Az éjszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, és nem nyugosznak az én inaim.

¹⁷Pada waktu malam semua tulangku nyeri; rasa sakit yang menusuk tak kunjung berhenti.

¹⁸A sok erõlködés miatt elváltozott az én ruházatom; úgy szorít engem, mint a köntösöm galléra.

¹⁸Allah mencengkeram aku pada leher bajuku sehingga pakaianku menggelambir pada tubuhku.

¹⁹A sárba vetett engem, hasonlóvá lettem porhoz és hamuhoz.

¹⁹Ke dalam lumpur aku dihempaskan-Nya, aku menjadi seperti sampah saja!

²⁰Kiáltok hozzád, de nem felelsz; megállok és [csak] nézel reám!

²⁰Aku berseru kepada-Mu, ya Allah, Kau tak memberi jawaban; bila aku berdoa, Kau tak memperhatikan.

²¹Kegyetlenné változtál irántam; kezed erejével harczolsz ellenem.

²¹Engkau berlaku kejam terhadapku, Kautindas aku dengan seluruh kekuatan-Mu.

²²Felemelsz, szélnek eresztesz engem, és széttépsz engem a viharban.

²²Engkau membiarkan angin melayangkan aku; dalam angin ribut Kauombang-ambingkan diriku.

²³Hiszen tudtam, hogy visszatérítesz engem a halálba, és a minden élõ gyülekezõ házába;

²³Aku tahu, Kaubawa aku kepada alam kematian, tempat semua yang hidup dikumpulkan.

²⁴De a roskadóban levõ ne nyujtsa-é ki kezét? Avagy ha veszendõben van, ne kiáltson-é segítségért?

²⁴Mengapa Kau menyerang orang yang celaka, yang tak dapat berbuat apa pun kecuali mohon iba?

²⁵Avagy nem sírtam-é azon, a kinek kemény napja volt; a szûkölködõ miatt nem volt-é lelkem szomorú?

²⁵Bukankah aku menangis bersama orang yang kesusahan, dan mengasihani orang yang berkekurangan?

²⁶Bizony jót reméltem és rossz következék, világosságot vártam és homály jöve.

²⁶Aku mengharapkan bahagia dan terang, tapi kesukaran dan kegelapanlah yang datang.

²⁷Az én bensõm forr és nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomorúságnak napjai.

²⁷Aku terkoyak oleh duka dan nestapa; hari demi hari makin banyak yang kuderita.

²⁸Feketülten járok, de nem a nap hõsége miatt; felkelek a gyülekezetben [és] kiáltozom.

²⁸Di dalam kelam, tanpa cahaya, aku berkeliaran; aku berdiri di muka umum, minta pertolongan.

²⁹Atyjok fiává lettem a sakáloknak, és társokká a strucz madaraknak.

²⁹Suaraku sedih penuh iba seperti tangis serigala dan burung unta.

³⁰Bõröm feketül[ten hámlik le] rólam, és csontom elég a hõség miatt.

³⁰Kulitku menjadi hitam; tubuhku terbakar oleh demam.

³¹Hegedûm sírássá változék, sípom pedig jajgatók szavává.

³¹Dahulu kudengar musik gembira, kini hanya ratapan tangis belaka.